Ujhelyi Imre,
Ujhelyi Imre,
gazdasági akadémiai tanár, szül. 1866. jan. 12. Dunapatajon (Pestm.); középiskoláit Kalocsán, Szegzárdon és Baján 1884-ben végezte. Innét gazdasági gyakorlaton volt gróf Széchenyi Sándor m.-dorogi uradalmában, de mint gazdaember fia, három havi gyakorlat után már Magyar-Óvárra ment, hol a gyakorlati vizsgát letette s rendes hallgatóul a gazdasági akadémiába felvétetvén, azt 1886. elvégezte. Innét a gróf Károlyiak nagy-károlyi közös birtokára neveztetett ki gazd. irnoknak, hol azonban nem sokáig maradhatott ischiása miatt; ennek gyógykezelésére a Keszthely melletti Hévízfürdőn töltött egy nyarat; minthogy baja ekkor még nem javult és nem mehetett gazdasági gyakorlatra, 1887 őszén az állatorvosi akadémiára iratkozott be s másfél év alatt az állatorvosi oklevelet megszerezte. 1889 tavaszán a szent-imrei földmíves-iskolához nevezték ki ösztöndíjasnak. Innét még ugyanazon év őszén a m.-óvári gazd. akadémiához helyeztetett át, hol az állatgyógyászati tárgyak előadásával bízták meg. Mint itteni ösztöndíjas a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be, hol az államtudományi doktorátus egyik szigorlatát is letette. Jogi tanulmányait azonban már nem fejezhette be mindjobban felszaporodott teendői s később ismét jelentkező gyenge látása miatt. 1893. aug. 16. a m.-óvári akadémián az állatgyógyászat segédtanárává, 1895. márcz. 15. rendes tanárrá (beosztva az akadémiához), 1896. nov. 24. akadémiai rendkívüli tanárrá, majd 1898. máj. 2. rendes tanárrá neveztetett ki.
Munkái:
1. Kisérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon. Bpest, 1891. Kőnyomat. (Németül. München, 1891. Kőny.).
2. Kisérletek a ragadós tüdőlob diagnosztizálhatása czéljából. Bpest, 1893. kőny.
3. Jegyzetek Ausztria, Svájcz és Délnémetország állattenyésztéséhez. M.-Óvár, 1896.
4. Kisérleti védőoltások a sertésvész ellen. U. ott, 1896. Kőny.
5. Jelentés a m.-óvári szarvasmarha-tenyésztési egylet 1896–97. üzletévi működéséről. U. ott, 1897. (Folytatva évenként. Németül is. U. ott).
6. A gümőkór elterjedéséről s az ellene való védekezésről. Sopron, 1898.
7. Szigetközi szarvasmarha tenyésztésünk bajai és a bajoknak orvoslása. M.-Óvár, 1898.
8. A magyar-óvári tejelőverseny. U. ott, 1899.
9. Adatok a tuberkulin-vizsgálatokhoz. U. ott, 1900. (Különny. a Mezőgazdasági Szemléből).
10. A halászi és temesvári tejelőversenyek. U. ott, 1901. (Különny. a Mezőgazdasági Szemléből).
11. A szarvasmarhák gümőkórja elleni védekezés Frigyes főherczeg m.-óvári uradalmában. U. ott, 1902. (Különny. a Mezőgazdasági Szemléből. Németül. U. ott, 1903.).
12. Az illmiczi és levéli tejelőverseny. U. ott, 1902. (Különny. a Mezőg. Szemléből).
13. Tejvizsgálatok a hazai gazdaságban. U. ott, 1903. (Különny. a Mezőg. Szemléből.).
14. A m.-óvári szarvasmarhatenyésztő-egyesületi tíz évi működése 1896–1906. U. ott, 1906. (Különny. a Mezőg. Szemléből).
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyar-Óvár, 1896. 238. l.
Kóssa Gyula, Magyar állatorvosi könyvészet. Bpest, 1904. 264. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
