Váczi P. András,
Váczi P. András,
ref. lelkész, szül. 1619; tanulmányait Debreczenben kezdette (hol 1635. júl. 18. lépett a felső osztályba) és Sárospatakon folytatta, hol 1642. márcz. 1-től a főiskola seniori tisztét viselte. Ekkor Ecsedre ment tanítónak, innét pedig két év mulva külföldre indult és 1644. jún. 21. a franekeri, 1645. febr. 11. pedig a leideni egyetemre iratkozott be. Még más egyetemen is járhatott, mert 1647. jún. 10. ismét a leideni egyetem hallgatói közé lépett. Hazájába visszatérve, 1648 elején sárospataki tanár lett, de már a következő évben lelkészségre távozott. Ebben az állásban 1650-től 1670. történt haláláig Szepsiben működött.
Munkái:
1. Disputatio Theologica De Baptismo et fide infantum. Lugduni Batavorum, 1645.
2. A Mi-Atyánknak A vagy Mindennapi Imadsaggal való élésnek állatása és meg-oltalmazása. E mostani időbeli Tanitóknak ellen-vetések ellen. Melly Idegen nyelvből Magyarrá fordíttatott, és néhol valamennyire meg-bővétvén közönségesbé tétetett Daneus Racai (betűcserével Andreas Vavi) által. Theodulus Anaxius által. Kassa, 1653.
3. Replica, Az az: Tolnai Dali Jánosnak Csufos és Vádos maga és mások mentésére való Vadasz-Tetel... U. ott, 1654.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár I. 369., 376., III. 1. rész. 500. l.
Sárospataki Lapok 1889. 47. sz.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 364. l.
