Vay Alajos (vajai báró),
Vay Alajos (vajai báró),
a m. főrendiház tagja, Vay Imre László (ki 1799. máj. 10. nyert báróságot) fia, szül. 1817. decz. 24.; a család kath. ágához tartozott. Eleinte a katonaságnál szolgált mint lovassági főhadnagy, majd elfoglalta helyét a főrendiházban, a hol 1861. jún. 19. a felirati vita alkalmával feltünést keltő beszédet mondott, melyben először hangoztatta annak szükségét, hogy a monarchia súlypontja Magyarországra fektessék s Ausztria császára Budapestre tegye át székhelyét. Egyike volt a dualismust előkészítő parlamenti szónokoknak. Később visszavonult bánrévi (Gömörm.) birtokára. Meghalt 1889. ápr. 24. Mádon.
Czikkeket írt a Gazdasági Lapokba (1856-tól. L. Szinnyei Repertoriuma III.).
Munkája: Észrevételek a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról. Bpest, 1886.
Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 102., 108. l.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. I. Főrangú családok. Bpest, 1888. 438. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 131. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és gyászjelentés.
