Vay Dániel (vajai gróf),
Vay Dániel (vajai gróf),
főispán, gróf Vay Ábrahám Máramaros főispánja és Kazinczy Zsófia fia, szül. 1820. ápr. 20. Felső-Vadászon (Abaúj-Tornam.); jeles szónok volt; 1843-tól mint Korpona város követe a pozsonyi országgyűlésen szónoklataival tünt fel; az ifjúságnak kedvencze volt és csakhamar az újítók vezére lett. Egyszer csak eltünt Pozsonyból és Párisban őrülten költekezett. (Eltünésének okát megírta Jókai Mór a Kárpáthy Zoltán cz. regényében: mikor a konzervativek egy idegen országokból is kiűzött vasgyúróval akarták megsemmisíteni az újjáébredés mágnás-apostolait. Ezzel a vasgyúróval aztán később az óriás erejű báró Wesselényi Miklós végzett; t. i. az országgyűlési beszéde miatt párbajra kényszerített V. nem jelent meg és végleg eltünt). Miután párisi mulatságai körülbelül három millióját felemésztették, visszajött és 1864. Szabolcsmegye főispáni helytartójává neveztetett ki; 1867. azonban leköszönt méltóságáról és visszavonultan élt Debreczenben, hol 1893. aug. 5. meghalt.
Czikke az Athenaeumban (1840. II. Hamilton Sándor); Beszéde Wesselényihez 1842. szept. 2. (a Debreczen 1887. 173. sz.); az 1843. országgyűlés alatt a Pesti Hirlap tudósítója volt. Országgyűlési beszédei is a Naplóban vannak.
Munkája: Eszmetöredékek a magyar reformról Vay Dánieltől. Lipcse, 1844.
Egyik életrajzában említve van, hogy megírta «Magyarország történeté»-t, mely ha nem is a legkitünőbb e műfajtan, de számottevő munka.
Pesti Hirlap 1843. 218. sz.
Hajnal-Album 1867. 98. l. kőny. arczk. (Marastonitól).
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 100., 104. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok Bpest, 1888. 258. l.
Petrik Bibliogr.
Vasárnapi Ujság 1893. 33. sz. (Nekr.).
Fővárosi Lapok 1893. 216. sz.
