Wilim János,
Wilim János,
evang. községi tanító, szül. 1800. jan. 19. Bisztricskán (Túróczm.) egyszerű földmíves szülőktől; tanult Turócz-Szent-Mártonban és Osgyánban a gymnasiumban, a felsőbb osztályokat Lőcsén és Eperjesen végezte, az utóbbi helyen tanulta a bölcseleti tanfolyamot. 1821. május elején meghívták tanítónak a tisztán magyarajkú Nagy-Károlyba, hol úgyannyira megtanult magyarul, hogy beteges lelkészét nem egyszer pótolta a szószéken. 1825. a mezőberényi ev. egyház választotta meg tanítónak. Végre a békés-csabai ev. egyház 1842-ben az ország legelső evang. gyülekezete Békés-Csabára hívta meg tanítójának. Itt ülték meg 1871-ben tanítóságának félszázados emlékünnepét. Az ő érdeme, hogy a községet megmagyarosította. 1848–49. mint nemzetőr Becskereken harczolt a ráczok ellen. Meghalt a 70-es években.
Munkája: Owocinárstwo, alebo stromowé Zahradnictwo. B.-Csaba, 1869, (A vadonczok szaporításáról és nemesítéséről.)
Zsilinszky Mihály, Wilim János... életrajza. Írta egykori tanítványa... Gyula, 1871.
