Wlád Alajos (zelistyei),
Wlád Alajos (zelistyei),
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Wlád Dániel görög keleti lelkész és Orián Éva fia, szül. 1822. február 24. Vedres-Ábrányban (Biharm.); iskoláit a jogi tanfolyammal együtt Nagyváradon bevégezte, 1845-ben az ügyvédi vizsgát letevén, Torontál megyében Gyülevészen telepedett le, hol mint uradalmi ügyész foglalt állást; innét utóbb Temesvárra, majd 1848. febr. 27. végképen Lugosra (Krassóm.) tette át lakását ügyvédi minőségben. 1848. a nagy-zorlenczi (Krassóm.) kerület által képviselővé választatott és decz. végéig Pesten, 1849. Debreczenben és Szegeden vett részt az országgyűlésen; 1861. Brassó megye főjegyzőjévé választották, majd ismét előbbi választókerülete által képviselőül a pesti országgyűlésre küldetett, hol a mérsékelt szabadelvű párt részén működött és a rumén nemzetiség ügyében tanusított buzgóságáért az erdélyi rumén nőegylet koszorúval tisztelte meg. 1861. decz. 16-tól a krassómegyei törvényszék első elnöke és a bűnfenyítő tanács rendes elnöke volt. Az 1865. országgyűlésen ismét a nevezett választókerület képviselőjének választották. 1867. máj. 9. Krassó megye bizottmánya által egyhangúlag másod alispánná és törvényszéki elnökké választatott. 1867. jún. 26. Ő felsége által régi nemessége további használatában megerősíttetett és czímerének megváltoztatását nyerte. 1869-ben ugyanazon kerület negyedízben is megválasztotta országgyűlési képviselőnek; azonban azon év okt. 22. kir. ítélőtáblai biróvá történt kineveztetésekor a képviselőségről és a megyei alispánságról is lemondott, 1871 és 72-ben pedig a m. kir. kuriánál a legfőbb ítélőszéknél mint kisegítő biró volt alkalmazva. A nemzetiségek testvéries egyesülésére irányzott működésével hazafias érzületét tüntette ki. Meghalt...
Ifjú korától foglalkozott a hazai rumének ügyével, melyet a hirlapi czikkeivel rumén hirlapokban (Concordia, Federatiunea és Gazeta Transilvaniei) és publicistikai dolgozataival is szolgált.
Munkái:
Három országgyűlési beszéde, tartotta 1861. jún. 1., 8. és 11-én. Pest, 1861.
A román nép és ügye; védelmezve a magyar időszaki sajtó terén s az országgyűlési szószéken. Lugos, 1863.
Originea familiei Wlad. Lugos, 1865.
Nagy Iván, Magyarország családai XII. 241–249. l. és Pótkötet 364. l.
Országgyűlési Arczképcsarnok. Pest, 1867. arczk.
Wurzbach, Biogr. Lexikon 57. kötet 181. l. és önéletrajzi adatok.
