Zerich Tivadar,
Zerich Tivadar,
theologiai doktor, erdélymegyei áldozópap, egyetemi rendes tanár, papnevelőintézeti igazgató és a pesti egyetemen a hittudományi karnak bekebelezett hittudora, szül. 1815. nov. 22. Erdélyben, Gyergyó-Sz.-Miklóson; Csiksomlyón a gymnasiumot, Kolozsvárt a philosophiát és Pesten a középponti papnevelőben a theologiai tanulmányokat végezte 1840-ben. Ugyanezen év szept. 22. a pesti egyetemen theologiai doktori rangra emeltetett, szept. 6. pedig Gyulafehérvárott áldozó pappá szenteltetett, egyszersmind tanulmányi felügyelővé, egyházi számvevőhivatali taggá és a dogmatikai tanárává, 1842-ben pedig püspöki szentszéki ülnökké neveztetett ki. 1853-ban a bibliai, 1854-ben pedig az egyházi történet és jogtan tanári székében alkalmaztatott rendesen, mert 14 év alatt rendkívüli módon is volt alkalmazva, nevezetesen a szabadságharcz végnapjaiban és azután néhány hónapig gyergyó-szent-miklósi plébános helyettes, és 1852-ben székesegyházi hitszónoki minőségben. Pesten az egyetemi iskolának rendes tagja volt, Károlyfejérvárt pedig része volt az egyházi olvasó-egylet létrehozásában és vezényletében. A pesti kir. egyetemen theologiai rendes tanár, a marosvásárhelyi iskolában és papnevelőben igazgató volt. Meghalt 1887-ben.
Czikkei az erdélyi Mult és Jelen-ben (1845. 46. sz. Nézetek az erdélyi politikai nevelés jelen állása cz. közleményre vonatkozólag); a Religióban (1859. I. 45. sz. Adatok az erdélyi egyházi történelemhez néhány értekezés: Nyilatkozat Erdélyből a társulat iránt, mely ma Szent István Társulatnak neveztetik, Isteni gondviselés a papság felett; néhány czáfolat, több levél és még több egyházi tudósítás); a Családi Lapokban (1858. II. Családkápolnák jelentősége általában s különösen a reformatió korában), a Futárban (1859. Alba Julia), a M. Sionban (1863. A károlyfehérvári székesegyház történelmi és műépítészeti vázlatos leírása, 1869. A katholicismus állapota Erdélyben és különösen Háromszéken a reformatio előtt, alatt és után); írt a régi M. Sionba és a salzburgi egyházi lapokba is.
Munkái:
1. A pápai fejedelemség és birtok. Kolozsvár, 1860.
2. Kritikai jegyzetek Veszely Károly Compilatiói és felvilágosításaira. Kolozsvár, 1862.
3. Az erdélyi kath. statusgyülés a marosvásárhelyi kath. tanoda és nevelde jogtörténelmi szempontból. Maros-Vásárhely, 1868.
Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 625. l.
Petrik Könyvészete
Armenia 1887., 223. l. M. Sion 1890. 629. l.
