Zubriczky Aladár,
Zubriczky Aladár,
egyetemi tanár, szül. 1872. máj. 4. Budapesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten a kegyestanítórendiek s Esztergomban a benczések gymnasiumában végezte, a theologiát pedig a budapesti egyetemen. Pappá szentelték 1894. Garamkövesden és Doroghon segédlelkész, Nagyszombatban gimnasiumi helyettes tanár, Esztergomban a Vizivárosban segédlelkész volt, azután 1898 és 1904 között Budapesten a VIII. ker. községi főreáliskolában működött mint hittanár, 1899. márcz. 12. a budapesti tudományegyetemen sub auspiciis regis hittudományi doktorrá avatták. 1903. az ókeresztény irodalomtörténetböl magántanárrá habilitálták. 1904–6-ig az esztergomi theol. főiskolán az alapvető és ágazatos hittannak volt tanára, 1906 óta a budapesti tudományegyetemen az alapvető hittan ny. rendes tanára. 1907. pápai titkos kamarás lett, az 1911–12. tanévben a hittudományi kar dékánja.
Czikkei: Budap. Növendékpapság magy. Egyházirod. Isk. Kiadványai (1893. A római sz. Pál templom. 1895. Isteni közreműködés). Hittud. Folyóirat (1896. Fejlődik-e a ker. ethika? 1900. A theol. oktatás reformjához. 1904. Az oltáriszentség engesztelése. 1908. A ·«Te Péter vagy» szövegkritikája). Magyar Sion (1899. A vegyes házasságok kötése Magyarországon. 1903. A prot. theologia újabb fejlődése). Kath. Szemle (1902. Középiskolai hitoktatás. A XIX. század erkölcsei. 1904. A régi ker. irodalom újabb kutatásai. Denifle Lutherról.... 1907. Vissza a metafizikához. 1910. Az ó-ker. irodalomtörténet újabb kutatása). Religio (1903. A kereszténység elterjedése a római birodalomban. A kongregácziók üldözésének okai Francziaországban. A legutolsó népszámlálás adatai a katholiczizmusról Németországban, Ausztriában és Magyarországon. A test feltámadása és az apologia. Az ágazatos hittan középiskolai kezelésének szirtjei. 1904. Draskovics György és Mária királyné. Modern theologia. Statisztikai adatok M. vallási viszonyairól 1903-ban. Némi statisztika Budapest plébániáiról. Élet és mechanika. Gondolat a modern aszketikus irodalomról... 1905. Immaculata képeskönyv a XVII. századból. Szemle az 1904. év dogmatikus irodalma fölött. A világvég hittudományi és természettudományi megvilágításban. 1906. Az erő megmaradásának elve és a hittudományok. A Szentírás sugalmazásának újabb elmélete... 1907. A Comma Joanneum. A ker. tan fejlődése.... 1908. Az esztergomi új rituale. Az új Syllabus dogmatikai jelentősége. 1909. A vérkémlelések és az ember leszármazása. A theologiai év kezdetén... 1911. A keresztények munkaélete Nagy Konstantin előtt. 1912. Miként jelölte ki utódját sz. Ágoston. 1913. Nagy Konstantin milanói rendelete). Hitvéd. F. (1903. A pogányság a római birodalomban Nagy Konstantin milanói rendelete után). Egyházi K. (1902. Güttler reformkatholiczismusa és új apologiája. Amerikai kereszténység Kolumbus előtt. 1904. Modern apologia a francziáknál. A protestáns theologia újabb fejlődése). Bölcs F. (1906. Életerő és életelv).
Munkái:
1. A szándék szerepe a hitéletben. Esztergom, 1898.
2. Mária, teremtett eszménykép. Esztergom, 1900.
3 . A gyermek Krisztus köntöskéje (Némethy Lajossal együtt). Esztergom, 1901.
4 . Sz. Irén lyoni püspök életének chronologiája. Esztergom, 1903.
5. A maitól eltérő szokások, visszaélések és profanácziók az Oltáriszentség körül az első nyolcz században. Esztergom, 1904.
6 . Egyházi beszéd sz. Adalbert ünnepére. Esztergom, 1905.
7 . Régi és új utak a hitvédelemben. Esztergom, 1906.
8 . Ó-keresztény irodalom és dogmatörténet. I. Esztergom, 1906.
9 . A kereszténység lényege. Budapest, 1907.
10. Párhuzamok a kereszténység és más vallások között. Budapest, 1910.
11. Szentbeszéd sz. István király ünnepén. Budapest, 1910.
12. Vasárnapok a Tátrában. Budapest, 1911.
13. A Horváth József-féle alapítvány története. Budapest, 1913.
Vasárnapi Ujság 1899. 13.
M. Könyvészetek
Önéletrajzi adatok.
