ablakvágás joga, ablakjog
ablakvágás joga, ablakjog: a háztulajdonosnak az a joga, hogy háza falán a szomszéd udvarára néző ablakot nyisson, vagy hogy a szomszéd épületébe vágjon ablakot. A városokban, majd a soros falvakban keletkező telkeken merült fel először a kérdés, vajon a telek szélén épült lakóházból lehet-e ablakot nyitni a szomszéd telkére és így „belátni annak udvarába”. Az esetek túlnyomó részében ezt maga a tulajdonos sem óhajtotta, hiszen vagy az utcára vagy a saját udvarára kívánt nézni. Ezért alakult ki az a rend, hogy akár hosszú, akár hajlított vagy éppen kerített házat építettek, annak összes ablakai, ajtói az utcára és a saját udvarra néztek. Előfordulhatott azonban, hogy pl. világítási okból valaki a háznak azon az oldalán kívánt ablakot nyitni, amely a szomszéd telkére nézett. A magyar parasztnak az a felfogása, hogy erre nincs joga, hacsak a szomszéd – akinek az udvarára néz – ezt kifejezetten meg nem engedte. Ez összefügg azzal, hogy 1848 előtt nemesi és úrbéri jogunk a telki szolgalmat nem ismerte, nem védte, tehát az ablakvágás jogát sem. – A római jognak a korlátlan ingatlan-tulajdonjogból származó álláspontja, amelyet Európa polgári jogrendszerei is átvettek, és az osztrák jogból került a magyar magánjogba, ezzel szemben az, hogy saját telkén mindenki ott nyit ablakot, ahol akar. Viszont a szomszédnak is joga van saját telkén ott és azt építeni, ahol akar. Tehát falat húzhat a szomszéd házából az ő telkére nyíló ablak elé. Ezt az eléépítést római jogi alapon az ablakot nyitó ház tulajdonosa akkor akadályozhatta meg, ha világossági szolgalmat (servites ne luminibus officiatur) szerzett, ami a szolgáló telek számára tilalmat jelentett az ő udvarára nyíló ablak elé világosságot elfoglaló építmény emelésére. E szolgalmi jogot lehet szerződésben biztosítani, még telekkönyvben is feljegyezni, de lehet huzamos használattal elbirtokolni is. – A magyar polgári joggyakorlat nem kedvezett a világossági szolgalom elbirtoklás útján való megszerzésének. A Kúria gyakorlata szerint még az sem alapította meg a szolgalmat, ha az érintett telek tulajdonosa 32 éven át szó nélkül tűrte az ablakot, csak az a tény, ha az ablak elé építeni kezdett, ezt az ablak tulajdonosa megakadályozta, és ez után a telektulajdonos 32 évig nem kísérelte meg az újabb építkezést. Messzebb menő ablakvágási jog az olyan szolgalom, melynél fogva az ablakjogosultnak arra is joga van, hogy a szomszéd falába, építményébe ablakot vágjon. Ezen túlmenően külön – ugyancsak szolgalmi – jog a kilátás joga, melynél fogva az ablaktulajdonos azt is megkövetelheti, szomszédja ne építhessen telkére úgy, hogy elvegye előle a kilátást. – Irod. Wenzel Gusztáv: Magyar magánjog (II., Bp., 1874); Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata (I–II., Bp., 1937); Papp László: Kiskunhalas népi jogélete (Bp., 1941).
Degré Alajos
