ági öröklés: a →felszállók (felmenők) öröklésének az ősiség eltörlése után rendezett azon esete, amikor a hagyatékban ági vagyon van. Ilyenkor az örökhagyó vagyona két részre oszlott: ági vagyonra, amely felszállójától, tehát szüleitől közvetlenül szállott, az örökhagyóra, és szerzeményi vagyonra. Az ági vagyont csak meghatározott örökösök örökölhették. Ennek következtében a szerzeményi vagyont – leszármazó és házastárs hiányában – a felszállók egyenlő arányban (fél részt az apai, fél részt az anyai ág) örökölték, az ági vagyont pedig kizárólag az az ág kapta, amelytől az az örökhagyóra szállt. E törvény szerinti öröklési rendet természetesen befolyásolták az ország egyes részein érvényesült különböző →öröklési jogi szokások. Az ági vagyon és ági öröklés a mai polgári jogban is szerepet játszik, és ennyiben a vagyon eredetének több száz éves hagyományra visszavezethető magyar sajátossága ma is érvényesül. – Irod.Bacsó Jenő: Öröklési jog (Bp., 1960).
Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.