agrárpártok
agrárpártok: a birtokos és szegényparasztság, továbbá a → mezei munkásság politikai tömegszervezetei. Külön agrárpártok csak a századforduló évtizedeitől alakultak, részben a baloldali (szociáldemokrata, kommunista) munkáspártok és más tömegmozgalmi szervezetek, részben pedig a parasztság hasonló megmozdulásaihoz csatlakozva vagy azok részeként működtek. Az 1890-ben alakult Szociáldemokrata Párt (SZDP) a földmunkásságra is kiterjesztette tevékenységét, a Viharsarokban s egyebütt is több földmunkásegylet alakult. Az 1890-es évek forradalmi megmozdulásai és a hatósági terror hatására az SZDP lemondott az agrártömegek vezetéséről és szervezéséről, ezért a különféle szervezetek 1897-ben Várkonyi István vezetésével megalakították a Független Szocialista Pártot. E párt 10 évi fennállásának főként első esztendei voltak eredményesek: előbb a Nyírség és a Bodrogköz, majd a Mátra vidéke, D-Alföld, később szinte az egész ország és a magyar mellett más nemzetiségek is kapcsolatba kerültek e mozgalommal, mely földosztást, szervezkedési szabadságot, az életviszonyok javítását sürgette. Része volt az → aratósztrájkok és más korabeli megmozdulások előkészítésében; népi hangvételű sajtója nagy hatással volt a tömegekre. Az SZDP időközben ismét visszahódította hívei egy részét, a hatósági üldözések is megritkították sorait, így 1900-ban az elégedetlenkedők élére Mezőfi Vilmos állott, aki Újjászervezett Szociáldemokrata Párt néven hívta létre mozgalmát. A párt 1907-ig állott fenn, főként a viharsarki szegény- és kisparasztok s részben földmunkások közül toborozta tagjait, lényegében radikális kispolgári eszméket hirdetett; hatásos szócsöve volt az ügyesen szerkesztett Szabad Szó. Maga Mezőfi 1905-ben bejutott a képviselőházba is. A munkástömegek fokozatosan fordultak el tőle. 1906 tavaszán alakult meg a békéscsabai Achim L. András vezetésével a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, mely demokratikus paraszti célokat (földosztás, progresszív adózás stb.) tűzött zászlajára. Ez az Alföld szívében indult mozgalom Áchim meggyilkolásával véget is ért. 1909-ben alakult a kisbirtokosok érdekeiért harcoló Országos Függetlenségi és 48-as Gazda Párt, melyet előbb Nagyatádi Szabó István vezetett, majd az 1918-as forradalom és főként a 30-as válságévek után részben nevet és „gazdát” is cserélt, igyekezett földmunkás-tagozatába az agrárproletárokat is bevonni. Kebelén belül alakult és később mindjobban baloldali befolyás alá került a hatékony Parasztszövetség; alapításához az 1939-ben alakult forradalmi-demokratikus Nemzeti Parasztpárt is hozzájárult, mely a magyar történelem legkövetkezetesebb agrárpártja volt. A Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt egyaránt részt vállalt a II. világháború utáni újjáépítésben, tagjai voltak a baloldali koalíciónak. (→ még: agrármozgalom, → parasztmozgalom) – Irod. Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon 1848–1948 (I–II., szerk. Pölöskei Ferenc–Szakács Kálmán, Bp., 1962).
Katona Imre
