aktualizálás: a folklóralkotásokban a változtatható részek átalakítása az előadás közvetlen körülményeinek megfelelően. Pl. a népdal ismert kezdősorában a helység nevét éneklik:
Hotyka falu szép helyen van,
Mert a templom középen van.
Egész műfajok (pl. a →párosító és általában a szokásdalok) igen gyakran alkalmazzák:
Varga Bözsi tejet vitt, mind ellotyogatta,
Utánament Szőke Feri, mind felnyalogatta.
Ritkábban a verses epika is él vele (pl. a betyárballadák). A prózai műfajok közül a mondákban hősök és események módosulnak ilyen módon, a mesében egyes mozzanatok változnak meg (pl. távíró, gőzmozdony és egyéb modern kori tárgyak jelennek meg). Ez utóbbi rokon jelenség a kellékmegváltozással. Az aktualizálás voltaképpen a variálódásban gyökerezik, s már az archaikus műfajok ismerik. A kései műfajok is élnek vele, olykor a hagyományozás folyamatától csak részben befolyásolt módon (→katonadalokban a mindenkori hadvezetők nevét emlegetik, a →ponyvairodalom minden darabja „legújabb”, a legutolsó esztendőkben történt eseményről szól). A folklóralkotások rétegelmélete szerint nemcsak a nyelvi forma, hanem annak jelentése és használata is aktualizálódhat. Ellentéte a ritkább archaizálás. (→ még: alkalmi költészet,→állandóság, →előadás, →változat) – Irod.Böckel, Otto: Psychologie der Volksdichtung (Leipzig, 1913); Krohn, Kaarle: Die folkloristische Arbeitsmethode (Oslo, 1926); Anderson, Walter: Ein volkskundliches Experiment (Helsinki, 1951); Bausinger, Hermann: Wirkendes Wort (Berlin, 1960); Voigt Vilmos: A szólások változatainak szintjei (Magy. Nyelvőr, 1971. 1. sz.).
Voigt Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.