alföldi bútor: a formaadás és a díszítőízlés tekintetében igen egységes. 1. Az alföldi bútoron belül a régiesebb szerkesztésű bútorok szerepe a 19. sz.-ra jórészt visszaszorult, és csak egyes reliktumterületeken maradt meg, így pl. a →dikó vagy a lécvázas →szék és →karosszék esetében. Többnyire egészen a 20. sz.-ig általános marad viszont az →asztalszék használata. Mindezek helyi barkácsolók munkái voltak. Ezzel szemben az →ácsolt láda, melynek kereslete nagyjából a 19. sz. derekáig tartott, általában az Alföldön kívül eső készítőközpontokból érkezett. Így Gömörből a felföldi jellegű ácsolt láda, ez a Duna–Tisza köze mellett a Tiszántúl nagy részére is eljutott, egészen a debreceni vásárokig. Másrészt Debrecenig szállították el a bihari ácsolt ládát. Helyi készítőközpont működött a Déli-Tiszavidéken (→békéscsabai bútor) és Szatmárban. – 2. Szűkebb értelemben az alföldi bútor kifejezést általában az alföldi →asztalosbútorra szokás érteni. Ennek jellemzője a színes →virágozás egyeduralma, itt az alárendelt szerepű faragás, ill. az →áttört bútor is színesen festett. Több bútorfélénél sajátos helyi tárgyformák is kialakultak. A →gondolkodószék típusú karosszék pl. határozottan az alföldi városok és nagyobb községek jellemző, családfői bútora. Ugyancsak az Alföldön érte el fejlődése csúcsát a díszesen faragott keretű →falitükör. Az alföldi bútor központjai közül a legszámottevőbb Debrecen volt. A →debreceni bútor kialakulása a 17. sz.-tól követhető nyomon, díszítése a korstílusnak megfelelő. A 18. sz. második felétől egymás után bontakozott ki a nagyobb helységek önálló stílusa. A Déli-Tiszavidéken az egyik legjelesebb a →hódmezővásárhelyi bútor. Ezek a többi központra is hatást gyakoroltak, így a békéscsabai és a tótkomlósi bútorra. Elsősorban a Duna menti bútorstílusok kibontakozására hatott a →komáromi bútor, így a →bajai bútor, a →kalocsai bútor indításánál. A korai →tiszafüredi bútoron is ez a hatás érződik. A felföldi ösztönzések kisebbek és későiek, így az egri bútoré Tiszafüred esetében. – Irod.Domanovszky György: Népi bútorok (Bp., 1964); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.