antropomorfizmus <gör. ’ember’+’alak’ szóból>, emberiesítés

Full text search

antropomorfizmus <gör. ’ember’+’alak’ szóból>, emberiesítés: a megismerésnek az a közbeszédben is rögzített („hegyláb”, „kézfej”, „karosszék” stb.) sajátsága, hogy nem von éles határt tárgyak és élőlények, szó és a szóval jelölt valóság között. A gondolkodásnak kivált archaikus fokán az egész kozmoszt egyetlen olyan rendszernek fogják fel, amelynek alkotóelemei és azok viszonyai egyenértékűek, felcserélhetők, helyettesíthetők egymással, így az ember és a társadalom jellemzői is átvihetők a természet jelenségeire és viszont. A gondolkodásnak ez a sajátsága a tudat valamennyi, kivált azonban esztétikai szférájában mindmáig produktív; alapvető módszere a folklórtükrözésnek is fejlődése minden fokán (bár önmagában nem jellemzi kimerítően e tükrözés sajátságát). Az antropomorfizmus műbeli kifejezésének elemi egységei a trópusok bizonyos fajtái, jelen van azonban az alkotások minden szelvényében, egészen a szüzsé és műfaj szintig. Ismeretelméleti szempontból az antropomorfizmusban az esztétikai és más tudatformák minőségi különbsége mutatkozik meg, ami az etnográfust e tudati szférák szigorú elkülönítésére kötelezi. – Irod. Lukács György: Az esztétikum sajátossága (I–II., Bp., 1965).
Istvánovits Márton

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi