anyajegy: a kicsi gyermeken látható kisebb-nagyobb bőrelszíneződések, foltok elnevezése a →népi gyógyászatban. Anyafoltnak, bilignek is mondják (a Dunántúlon: jel vagy gyel). A néphit szerint mindig az anyától örökli a gyermek: a →terhesség ideje alatt történt esemény hatására keletkezett ez az anyajegy: valami ráesett az anyára vagy hozzádobtak valamit, aki odakap, s akkor ennek a tárgynak (leggyakrabban gyümölcs) helye meglátszik a gyermeken. Ugyancsak meglátszik a megkívánt, de meg nem kapott gyümölcs is, vagy annak a tárgynak, állatnak vagy egyébnek (pl. tűz) a képe, amire „rácsodálkozik”, vagy amitől megijed. A terhes asszony úgy előzhette meg az anyajegy keletkezését, hogy ha véletlenül „rácsodálkozott” valamire, ökölbe szorította a kezét. Az anyajegy elterjedt orvoslási módja az volt, hogy a placentával (vagy spermával) háromszor bekenték; vagy újhold péntekén körülkerítették, keresztet rajzoltak rá és ráolvastak (→ráolvasás) fölötte, ránézve a holdra: „Akit látok újuljék, kit nem látok elmúljék!” (Nagyszalonta). – Irod. Gönczi Ferenc: Az anyajegy a somogyi néphitben (Ethn., 1933).
Hoppál Mihály
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.