apaági leszármazás, patrilineáris leszármazás
apaági leszármazás, patrilineáris leszármazás: az a rend, amikor egy társadalmi csoporton belül a családnév, a rang, a vagyon a fiágon az apa után öröklődik. Az európai társadalmakban általában apaági a leszármazás rendje, elsősorban a családnév, a cím az apán keresztül öröklődött. Mo.-on is ez a leszármazási rend uralkodott, pl. ha nemes családból származó leány és nem nemes férfi kötött házasságot egymással, a házasságból született gyermekek nem tartoztak a nemességhez, míg fordított esetben: vagyis a nemes férfi és nem nemes családból származó leány házassága esetén az utódok nemesek lettek. Az apaági leszármazási rend következtében a magyar paraszti társadalomban jelentősebb volt az apaági rokonság, mint az anyaági. Az ingatlan vagyont a 19. sz. közepéig általában csak a fiúutódok örökölték, ill. együttesen a fiak kezén maradt. [→ még: leszármazók (lemenők) öröklése, → rokonság] – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Bodrogi Tibor: Társadalmak születése (Bp., 1962).
Morvay Judit
