arányosság, arányrendszer, részarányosság, szabályosság, szimmetria <gör. ’összemérhetőség’>: a valóság esztétikai visszatükrözésének egyik elvont formája; az alkotások részeinek egymáshoz és az adott egészhez viszonyított szabályos eloszlása, elrendeződése. A közös mérték kétféleképpen érvényesülhet: 1. tartalmi arányosság esetén fontosság szerinti sorrend, alá- és fölérendeltség, hosszabb-rövidebb, ill. eltérő költői eszközcikkel megformált részek váltakozása stb. alakulhat ki; 2. a formai arányosság az előzőnek mintegy kiegészítője: a szabályos szerkezet a tartalmat zárt rendbe sorakoztatja, a nagyobb tartalmi egységek pedig kisebb ritmikus szakaszokra oszlanak. – A népköltészetben az arányosság műfajonként eltérő, történetileg fokozódó, de többnyire csak megközelítő érvénnyel jelentkezik. „A nép hagyományos elbeszélései, melyek nem támaszkodhatnak írás segedelmére, mindig és mindenütt bírnak a benső alkotás ... idomosságával, költői idom az ..., e nélkül a puszta tények laza csoportja vajmi könnyen széthullana.” (Arany János: Elveszett naív eposzunk). A népmesében s kis részben a balladában is az →ismétlésen kívül főként szerkezeti, epizodikus és motívumbeli →hármasság érvényesül, ezenkívül a →leírás, elbeszélés és a →párbeszéd több-kevesebb szabályossággal váltakozik. A lírában s részben a balladában is az ismétlésből fakadó →párhuzam, a →gondolatritmus, főként a →vers és a dallam kötött formája jellemző. A külön utakon fejlődött, de egymásba fonódó dallam- és szövegversszak a tartalmi-formai arányosság legtökéletesebb népköltészeti példája. (→ritmus) – Irod. Lukács György: Az esztétikum sajátossága (Bp., 1965).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.