aratógazda: a szálas gabona kézierővel történő betakarítására vállalkozó →aratómunkások csoportjának állandó vezetője. Egyéb nevei: bandagazda, csapatgazda, kepésgazda, öreggazda, elsőrészes gazda, újabban munkavezető. Személyét már a 17–18. sz.-i források is megemlítik, de bővebbet csak a 19. sz.-tól tudunk róla. Önálló munka- és jogköre valószínűleg a kaszás aratással terjedt el, az első kaszás (vagy részes) személye nőtt ki aratógazdává. A jó munkás hírében álló, ismert és megbízható aratógazda szedte össze a csapatot, tárgyalt és társai nevében is (rendszerint két tanú jelenlétében) szerződött a munkaadóval (gazdával). Ő vezette a munkát, felelős volt annak szerződés szerinti teljesítéséért, és említett két társával vette át, mérte ki az aratórészt, napszámot stb. A viszonylag kis létszámú aratóbandák vezetője általában pozitív társadalmi típus volt: csoportjában élmunkás (első kaszás), munkájáért többnyire nem kaphatott többet társainál, legfeljebb a toborzás fáradalmaiért kapott némi talpaláspénzt. Munkanélküliség és általános túlkínálat esetén vesztegetési pénzhez, természetbeni ajándékokhoz juthatott. Az aratást is vállaló →summások felett arra a néhány hétre megszűnt a →summásgazda és a pallér hatalma, a kis aratócsapatok (a legtöbb 6 főből állt) maguk választottak aratógazdát és mindent közösen intéztek. Nagyobb létszám esetén (pl. a D-Dunántúlon, Pusztafalun stb.) volt külön szerződő és rendelkező kepésgazda és a kévéket összeszámláló, bérelszámoló →számadó. (→ még: bandagazda) – Irod.Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle. 1961).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.