átokdal

Full text search

átokdal: a kívánságversek Európa-szerte ismert fajtája, amely a rossz kívánságokat erős imperativusszal, epikus részletességgel sorolja fel. Antik irodalmi mintája Ovidius Ibis c. költeménye. A magyar irodalomban biblikus témával Szkhárosi Horváth Andrásnál (1517), személyes bosszútól ihletve a 17. sz.-ban, Balassi Bálint Átok c. versében bukkan fel. Szerelmi átokdalt a 17–18. sz.-i kéziratos énekeskönyvekben találunk először. A kéziratos énekeskönyvek átokverse egy nő átkait tartalmazza, aki Cupido névvel jelölt csábítóját a gyűlölet és a bosszú kitöréseivel halmozza el. Lírai népköltészetünkben viszonylag kevés a kifejezetten átokdal típusú, funkciójú dal, többnyire a szerelmi panaszok, kesergések betétjeként, a szerelmi búcsúdalok csattanójában találunk átkozódó sorokat, kifejezéseket. Pl.:
Esteleldik, a nap halad,
Tőlem a rózsám elmarad.
Esteledik, a nap nyugszik,
Tőlem a rózsám búcsúzik.
Nincs szívembe nyugodalom,
Mert elhagyott a kegyetlen.
Verje meg őtet az Isten!
Vár’ meg vár’ meg, te kegyetlen,
Mert megver téged az Isten!
Verjen is meg azt kívánom:
Szeretetlen társat adjon;
Lelked vele ne nyugodjék.
Bágyadt tested ne aludjék;
Szíved rólam gondolkozzék;
Lábad akárhol sétáljon,
Szemed mind utánam járjon.
Szemed akárkit szeressen,
Szíved engem ne felejtsen!
Népdalaink átkai gyakorta a szerelmet tiltó szülők (főképpen az anya), az irigyek, ill. a szeretetlen társakat összeeskető pap ellen fordulnak:
Verje meg az Isten a szeretőm anyját,
Mért tiltja előllem az ő kedves fiát!?
Verje meg, verje meg, vetetlen ne hagyja,
A falu közepin csuda essen rajta!
Úgy hulljon a húsa, mint a fa levele,
Úgy folyjon a víre, mint a Duna vize
Hogy az egisz világ járjon csudájára,
Bőlcsőbélyi gyermek emlíkezzen rája!
Népdalainkra valószínűleg hatással vannak epikus népköltészetünk átokdal formulái, melyeket – így pl. a Fehér László c. népballadánk becsapott leányhősének átkát – több-kevesebb változtatással lírai dalainkban is megtaláljuk: „Mosdóvized vérré váljon, / Kendőruhád meggyulladjon, / Az kenyered kővé váljon, / Az ég téged meg se áldjon!/”. A szerelmi átkok hasonló formájával a népi verses levelekben találkozunk. A szerelmi vagy egyéb természetű bosszútól fűtött átkokon kívül ismerünk ún. tréfás átokdalokat is, ezek egy-egy alkalmi, mulattató dal, vers betétjeként jelennek meg, többnyire a lakodalom költészetében. Funkciójuk az, hogy képtelen kívánságaikkal nevettessék meg a hallgatóságot. A szerelmi dalokon kívül katonadalokban, amerikás dalokban, betyárdalokban, gúnydalokban, kubikosdalokban és szolgadalokban is találkozunk átkokkal; az utóbbiak átkai a legkeményebbek. A csúfolók és párositók átkai inkább tréfás jellegűek. – Irod. Havas Adolf: Glosszák a Komáromi énekeskönyvhöz (Egy. Phil. Közl., 1900); Eckhardt Sándor: A Szendrői hegedősének (Irod. tört. Közl., 1954).
Küllős Imola

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages