áttelepítés
áttelepítés: demográfiai folyamat, melynek során külső szervezett erők egy települést vagy egy közösséget eredeti helyének feladására kényszerítenek s másutt újra letelepítik. Az áttelepítést állami, földesúri, katonai, egyházi közegek foganatosíthatták, szervezhették gazdasági, védelmi, társadalom-valláspolitikai okokból. A korai magyar államszervezés óta folyamatosan vannak adataink kisebb-nagyobb csoportok áttelepítésére. Valószínű pl., hogy a székely vidékek is többszörös áttelepítés során alakultak ki. Az áttelepítés eszközével gyakran éltek földesurak a 16. sz.-tól, amikor a töröktől veszélyeztetett uradalmaik jobbágyságának egy részét északi védettebb vidékeken fekvő birtokaikra telepítették át. (Pl. Baranyából Sárospatakra telepítettek jobbágyokat.) Többszörös telepítési akció alanyai voltak 1882–1945 között a → bukovinai székelyek. A magyar népesség történetében a legnagyobb szabású telepítés a magyar–szlovák lakosságcsere-egyezmény keretében zajlott le 1947–48-ban, melynek során mintegy 100 ezer szlovákiai magyar hagyta el eredeti lakóhelyét, és települt mo.-i szlovákok vagy németek helyére. Az áttelepítéseknek a kulturális közvetítésben és kiegyenlítődésben jelentős szerepük lehet.
Filep Antal
