bábjáték
bábjáték: a színjátéknak az a formája, melyben az élő embereket bábuk helyettesítik. A bábjátékok csoportosítása a bábuk mozgatási technikája szerint történik, megkülönböztetik a kézi bábut (kesztyűs, zsákos bábu), a felülről, zsinór által mozgatott marionettet és a pálcás bábut, melynek legszebb példáit a jávai wayang bábuk szolgáltatják; külön csoportnak tekinthetjük a mo.-i → bábtáncoltató betlehemezést is, melynek primitíven megmunkált bábui a színpad alján vágott járatban, sínben közlekednek, és a bábtáncoltató alulról mozgatja őket. – Ázsiában és Európában igen régóta ismerik a bábjátékot, de a kezdetleges technológiájú népeknél is szokásos volt a rituális drámákban, → misztériumjátékokban az istenségeket, szellemeket, ősöket bábuk segítségével megjelentetni. – Az európai bábszínpad története az ókorba nyúlik vissza, bábszerű mozgatható istenszobrokról az antik szerzők is megemlékeznek, és hivatásos római bábjátékosok is voltak. A vallásos bábjátéknak ösztönzést adott a karácsonyi templomi jászolállítás szokása, mely hordozható bábszekrények kialakulásához vezetett, állítólag innen ered a marionett (’Máriácska’) név is. Az európai bábjáték a 16. sz.-ban fellendült, virágkora a 17–18. sz.-ra esett, mikor vándortársulatok szórakoztatták városok és falvak közönségét. Ekkoriban alakultak ki az állandó komikus bábfigurák, a nápolyi Pulcinella, az orosz Petruska, az osztrák-német Kasperle stb. – A magyar bábjáték történetéről kevés adatunk van, valószínűleg az alak szó jelentette a bábut. A török megszállás idején szervezett magyar népies bábtársulatokról nem tudunk. A 18. sz.-tól kezdve osztrák és cseh-morva vándortársulatok érkeztek hazánkba. Néhány hazánkban letelepedett társulat, így a Hincz (Hienz) mutatványos család el is magyarosodott. A múlt századtól a népies vásári főhőse hazánkban a Paprika Jancsi. – A → népi színjátszás a bábtáncoltató betlehemezésen kívül önálló bábjátékot nemigen ismer, azonban népszokásainkban szerepelnek körülhordott bábuk (→ kiszehajtás), kereken forgó férfi- és nőalak (Győr-Sopron megyében pl. a pünkösdi szokáskörben szerepel, és neve Pásztor Böske). – Az első ismert magyar bábszínművek Balog István hagyatékából kerültek elő és 1810–1830 között készültek; e repertoárból olyan nemzetközileg is ismert témák bukkantak elő, mint a Don Juanról, Faustról szóló bábdarabok, s olyan hazai témákon alapuló játékok, mint az Angyal Bandiról, Lúdas Matyiról és Tündér Ilonáról készült bábdarabok. – Irod. Kós L.–Németh A.–Óhidi L.–Raffay A.–Szokolay B.: A bábjátszás Magyarországon (Bp., 1955); Pór Anna: Az első írott magyar bábszínművek és európai rokonai (Filológiai Közl., 1966).
Dömötör Tekla
