Bakony: a Dunántúli-középhegység legnagyobb hegycsoportjának és közvetlen környékének tájneve. A történeti megyerendszerben Veszprém és Zala megyék és kis részben Fejér megye területére esett, ma Veszprém és Fejér megyéhez tartozik. A Móri-völgytől a Tapolcai-medencéig tart. Északi része a Magas-Bakony vagy Öreg-Bakony, D-i, a Balaton melletti előtere a →Balaton-felvidék. É-i, ÉNy-i előtere a → Bakonyalja. A hegység neve a korábban közszóként élt, ma csak tájnyelvben előforduló, erdő jelentésű bakonyból származik. Noha a Bakony betelepülése a honfoglalás korától megindult, összefüggő, zárt területein a természetes táj a 19. sz. végéig háborítatlanul fennmaradt. Népessége gazdálkodásában, különösen állattartásában, társadalmi életében számos archaikus vonás megőrződött. Középkori lakossága erősen elpusztult. A 18. sz. során a visszaköltöző magyarságon kívül jelentősebb számú németet, szlovákot telepítettek a Bakonyba. Erdőségei hasznosítása révén országos hírű üveghuták működtek területén, és számos helyen (Bakonybél, Szentgál) szerszámkészítő paraszti-specialista központ alakult ki (gereblye-, favilla-, talicska- stb. készítés). Falvainak jelentős haszna származott az erdei gyűjtögetésből és legeltetésből is. A bakonyi népélet hiteles szépirodalmi értékű feldolgozására Eötvös Károly vállalkozott. – Irod. Rómer Flóris: A Bakony (Győr, 1860); Eötvös Károly: A Bakony (I–II., Bp., 1909); Wellner Ernő: A Bakony gazdasági életének földrajza (klny. Pécs, 1937); Tálasi István: Adatok a Bakony erdei életéhez (klny. Bp., 1942); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Vajkai Aurél: Bakony (részletes irodalommal, Bp., 1959).
Bakonyi kanászok pihenője. A múlt század végéről származó ábrázolás.
Filep Antal
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.