baptisták <gör. ’alámerít’ szóból>: vallásfelekezet, amelynek jellemző hittétele a gyermekkeresztség elvetése és a felnőttkorban való bemerítkezés. Az általuk elődeiknek vallott anabaptisták a reformáció szélsőséges irányzataként jelentkeztek. Kommunisztikus tanításaik miatt azonban sokáig nem tudtak egyházzá szerveződni. Minden más egyház és a világi hatóságok üldözték őket. Végül a 18. sz. elején korábbi tanításaikból sokat engedve Hollandiában és Angliában alakultak törvényesen elismert felekezetté. A mo.-i baptistáknak nincs folytonosságuk 16–17. sz.-i elődeikkel. Először egy 1846-ben Hamburgból hazatért mesterlegény, Rottmayer János kezdte hazánkban tanaikat terjeszteni. Térítésének sem a szabadságharc, sem a Bach-korszak tiltó rendelkezései nem kedveztek. 1873-ban Meyer Henrik német bibliaügynök alapította Bp.-en az első baptista gyülekezetet. Tanításai hamarosan sok hívet vonzottak. Az ipari munkásság, de méginkább a közép-tiszántúli és Erdély-széli magyar és román parasztok között vertek gyökeret. A baptizmus ekkor még szektaként terjedt és paraszti vallásnak számított. Terjesztőinek többsége laikus parasztprédikátorokból került ki. A hatósági zaklatások miatt 1905-ben egyházzá szerveződtek és hivatalosan elismert felekezetté váltak. A baptista vallás terjedése az I. világháború után megtorpant, s azóta működése sok tekintetben hasonult a történeti egyházakhoz.
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.