belső tanács (lat. senatus, sedes minor, ritkábban magistratus)
belső tanács (lat. senatus, sedes minor, ritkábban magistratus): a 15. sz.-tól 1848-ig a szabad királyi és nagyobb → mezővárosokban a városigazgatást és az igazságszolgáltatást intéző testület. Változó számú (6–12) tagjait kezdetben a polgárjoggal rendelkező (→ concivis) lakók egyeteme választotta, a 17. sz. óta általában önmagát egészítette ki. Élén a belső tanács tagjai (lat. senator, iuratus civis) által évente újra választott főbíró (lat. iudex) állott. Hatásköre a városi élet minden vonatkozására kiterjedt. Határozatait zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozta, intézkedései végrehajtásáról a 16. sz. óta fokozatosan kiépülő, a belső tanács által kinevezett tisztviselőkből álló hivatalszervezet gondoskodott. (→ még: külső tanács, → magisztrátus) – Irod. Huszthy, St.: Jurisprudentia practica... (Eger, 1778); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története ... (Bp., 1946); Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig (Debrecen, 1969).
Balogh István
