beng
beng: a szatmári, temesközi, kiskunsági néphitben ’ördög’ vagy valamilyen más gonosz szándékú → természetfeletti lény, aki fejetlen ember, ló, szamár képében jelenik meg. Aki a benget megszólítja, elveszti az életét. Gyakran kincset őriz, a temetőkben húzódik meg, ahonnan kihallatszik furulyájának hangja. Kereszttel lehet ellene védekezni. Szatmárban Vigyék el a bengek!, Megették a bengek! szólás is őrzi a beng alakját. A beng (többes szám benga) ’ördög, sárkány, gonosz szellem’ jelentésű cigány szó, amely a magyar és az európai cigány nyelvjárásokban általánosan ismert. A szatmári cigány néphit szerint a beng elcseréli a kereszteletlen gyermeket, letéríti az útjáról az éjszaka kóborló cigányt, betegséget okoz s megjelenhet bába, bagót adó juhász, óriás, kutya, macska, fejetlen szamár s más alakban. A beng alakja nevével együtt a parasztudvarokba bejáratos cigányasszonyok, vályogvetők révén került át a magyar néphitbe. A benget a magyarhoz hasonló szólásokban és ördög jelentésben ismeri a román néphit is. – Irod. Gunda Béla: Milyen mitikus lény a beng? (Magy. Nyelv, 1969).
Gunda Béla
