béresdal, béresnóta, cseléddal, cselédnóta: a mezei munkásdal alfaja, az uradalmi cselédek életéről szóló és körükben ismert lírai dal. A hasonló társadalmi helyzet, ill. az elnevezések vagylagossága következtében nem mindig lehet elválasztani az ún. gazdacselédek →szolgadalaitól. Mindkettő gyűjtését meglehetősen elhanyagolták. Az ún. puszták népének dalkincse lényegében megegyezett a parasztságéval, valamivel régiesebb fokon állt („Erőlteti, mint béres az új nótát”), és elnyomottabb helyzetükből következően még kedveltebb volt a →betyárdal és a →betyárballada. A béresdalokat a korabeli →népdalokból alakították át, kevés a saját lelemény. A szigorú uradalmi munkarend kevés dalolási alkalmat biztosított („Hetes eső – hármas ünnep: béresdallás – gazdamorgás”), ezek határai elmosódnak; az éneklés közösségi jellege azonban megmaradt: a béresdalok többsége nem is első, hanem harmadik személyben szól. Nem különülnek el élesen az egyes tartalmi csoportok sem, amelyek főként az elszegődésről (Béres az én nevem; Béres vagyok, béres; Kivirágzott, kibimbózott a fűzfa…), a felmondásról (Isten veled, te Kistarcsa, örökre!), a hosszú munkaidőről (Öt óra, hat óra, hajtsunk itatóra!), az ünnepek hiányáról (Hej, mire való szombat estét várni?) szólnak; különösen a munkáról és a szerelemről szóló dalok fonódnak össze (Béresgyerek hajt a kútra itatni; Béresgyerek, hova hajtod az ökröt?). A béresdalok feltűnően keveset foglalkoznak a munkával (Béreslegény, jól megrakd a szekeret; Eszterházi sok szekere…), inkább az időjárás viszontagságai (Esik eső bodor ökröm szarvára; Esik eső, fúj a szele…), általános panaszok (Már fölöttünk hiába dörög az ég; Nem bánom én, ha rám szakad is az ég…) és olykor a rossz bánásmód (Ispány úr is direg-dörög magába; Tamás Illés nem intézőnek való…) kap hangot. Kevés számú mulatságaikat duhaj hangulat s ennek megfelelő nóták jellemzik (Béresgyerek szereti a táncot…). – Irod. Katona Imre–Maróthy János–Szatmári Antal: A parasztdaltól a munkásdalig (Bp., 1968).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.