beugrató mese: a hallgatók felbosszantására, nevetségessé tételére szolgáló →csalimese egyik válfaja. A magyarban számos fajtája van: a) Az egyik mesealak neve, „Hadd-el” vagy hasonló. A mesemondónak hamarjában nem jut eszébe a név: „Hogy is hívták a harmadik fiút?” „Hadd-el” – készségeskedik az egyik tájékozatlan hallgató. „No jó, hát akkor elhagyom” – mondja a mesemondó, s ezzel be is fejezi a mesét. b) Állatokról szóló mese, melyben többek között a szamár is szerepel, erről azonban a mesemondó látszólag megfeledkezik. Mikor az egyik hallgató felteszi a kérdést, hogy „Hát a szamár?” – gyorsan rávágja: „Az most szólalt meg”, s ezzel vége is a mesének. c) Aki leghamarabb megszólal, vagy aki kényszeríti a mesemondót, hogy meséljen, egye meg a sz ...t (vagy hasonló). d) Az egyik hallgatónak egy semmitmondó szót kell ismételni, s pórul jár. Pl. a mesemondó minden mondata után azt kell kérdeznie, hogy „hogy?” „Egy emelet. – Hogy? – Két emelet. – Hogy? – Tíz emelet. – Hogy? – Ott volt egy ember. – Hogy? – Pofonvágtam. – Hogy? – Így la!” (→felelgetős mese). Ezeket a mesemondó és egy hallgató között folyó tréfás párbeszédeket sem magyar, sem nemzetközi vonatkozásban nem ismerjük eléggé, valószínűleg „illetlen” voltuk miatt (AaTh 2200; BN 1962H*; MNK 2205–2212*) – Irod. Taylor, Archer: Formelmärchen (Hdwb. des deutschen Märchens, II. 3.); Kovács Ágnes: A magyar formulamesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport Adattárában).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.