birkás: a Ny-európai eredetű juhfajták pásztora a 18–19. sz.-ban, ellentétben a régi magyar fajták őrzőjével, a →juhásszal. A többnyire idegen (német, cseh, morva) származású birkások főként a dunántúli uradalmak szolgálatában álltak, amelyek az értékesebb gyapjút adó nyugati juhfajtákat (pl. merinó) az 1760-as évektől kezdődően Mo.-on meghonosították. A birka szó egy morva juhfajta neveként már a 15. sz. közepén ismert volt nyelvünkben. A birkások több munkaeszközt (→juhászkampó) és eljárást meghonosítottak a magyar juhászatban. Helyenként →juhászcéhbe tömörültek. A 19. sz.-ban az Alföldre és a Felföldre is kerültek át birkások, s a század végére beolvadtak a magyar juhászságba. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése (Bp., 1961).
Paládi-Kovács Attila
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.