Bodrogzug
Bodrogzug: a → Bodrogköz DNy-i vége, mely a szomszédságától vízrajzilag eléggé jól elkülönül, Zalkod, Kenézlő, Viss községek határa, valamint Olaszliszkától Tokajig terjedően a hegyaljai községek bodrogközi határszéle. Viszonylagos önálló fejlődését az is bizonyítja, hogy településcsoportja nem Zemplén megyéhez tartozott a Bodrogköz egyéb falvaival, hanem Szabolcs m. része volt. Ennek oka részben az, hogy a Tiszán át könnyebben tarthatott tágabb környezetével kapcsolatot, mint a mocsarasabb környezetű Törökéren, ill. a Határéren át észak felé. A II. világháborút követő közigazgatási reform során Borsod-Abaúj-Zemplén m. területéhez csatolták. A Bodrogzug területén a hajdani nyerstáj a vízrendezés ellenére is több szakaszon viszonylag jól megőrződött, mivel jelentékeny szakaszon nyílt árterű maradt. Települései löszhátakon helyezkedtek el, környezetüktől jól elkülönülve, ezért önálló tájnevük a Szigetköz. A honfoglalás óta lakott vidék. Környezeti adottságai révén népessége viszonylagos védelmet élvezett. A 19. sz. végéig érintetlenül maradt mocsaras környezete miatt gazdálkodása, társadalmi struktúrája, kultúrája sok archaizmust őrzött meg. – Irod. Ébner (Gönyey) Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata (Föld és Ember, 1925).
Filep Antal
