borító: 1. a) a →tapogatós halászat szerszámának, az alul-felül nyitott kasnak az egész magyar nyelvterületen szórványosan használatos elnevezése, a tapogató szinonim párja; – b) kereszt alakba hajlított vesszőkávákra szerelt hálótapogató, a vesszőtapogatókkal azonos funkciójú halfogó eszköz. A hálótapogató valószínűleg a 19. sz. második felében, belső fejlődés eredményeként alakult ki. Herman Ottó újabb fejleményként (kávás tapogató néven) írta le. A Balatonnál, a Velencei-tónál, végig a Duna mentén négy, az Alsó-Tisza vidékén Szolnok vonaláig két meghajlított vesszőkávára erősítik fel a hálót. A Tisza vidékén tapogató a neve. Hivatásos halászok is használják, de elsősorban az orvhalászok szerszámaként terjed s szórványosan a vesszőtapogatóval párhuzamosan is előfordul. Újabban a hálót dróthálóval pótolják. – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Solymos Ede: A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon (Ethn., 1957); Szilágyi Miklós: A magyarországi borító halászat fejlődésének néhány kérdése (Műveltség és Hagyomány., 1961). – 2. fűzfavesszőből kúp alakúra font, fenéknélküli kas, amellyel a kis csirkéket összetartják.
Szilágyi Miklós
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.