búcsúsének, búcsújáró ének: a vallásos →népének válfaja, a búcsús zarándokok által az elindulástól a visszaérkezésig tartó időszak különféle alkalmain közösen előadott ének. A látogatottabb búcsújáróhelyek zöme már a 14. sz.-ban kialakult, majd a török után újjáéledt. A korábbi litánia típusú búcsúséneket a búcsúvezető →előénekesek adták elő, a tömeg többnyire csak a →refrént énekelte. A 18. sz. végére fokozatosan kialakult a kötött szótagszámú, izometrikus, parlando-rubato énektípus, melyet a tömeg végigénekelt, bár az előénekesek szerepe továbbra is megmaradt. A r. k. egyházi népénekek jelentős része többnyire jóvá nem hagyott, többségükben →Mária-ének. Meglevő egyházi énekek dallamaira húzták rá a különféle búcsúsénekek szövegeit, melyek →ponyván és kéziratos másolatokban terjedtek. A mo.-i gyakorlatra jellemző a fríg Rákóczi-nótának megfelelő dallam általános használata (templomban, virrasztóban, processziókor is gyakran szerepel): Szentséges szűz Mária, szépliliomszál (Erdély), Előttünk tündöklik Krisztus keresztje (országos), Üdvözlégy, Mária, fájdalmas szent szűz (Bács-Bodrog) stb. szövegekkel. Elterjedtek a nemzetközileg ismert dúr típusok is (pl. Lourdes-i ének), sokszor erősen magyarosított változatban. A szerzők és részben a terjesztők is az alsópapság, a kántorok, a búcsúvezető előénekesek, az →énekes koldusok s főként a históriások soraiból kerültek ki; mindezek előéneklésre, betanításra is szívesen vállalkoztak. Kiemelkedő szerepet töltött be a jászladányi Orosz István. A búcsúsénekek változékonyabbak más egyházi népénekeknél; természeti csapás, járvány, háború és egyéb megpróbáltatások idején időszerű szövegek keletkeztek (pl. 1947-ben: Segítsd haza foglyainkat!…). A rendszerint napokig tartó búcsú szervezett rendben zajlik le, minden mozzanatának külön búcsúséneke van. Az éneklés főbb alkalmai a következők: elindulás (Mária, Szűz Anyánk, tekints népedre, Kik most elindullunk tiszteletedre!…), ájtatosság menet közben (Könyörülj, Istenem, én bűnös lelkemen!…), útmenti keresztnél (Előttünk tündöklik Jézus keresztje…), a kegyhely megpillantásakor (Látjuk, Anyánk, hajlékodat…), megérkezéskor (Itt van már a kegyhely…) és az ún. beköszöntéskor (Tehozzád siettünk…). A kegyhelyen rendszerint a hely nevéhez és legendaköréhez alkalmazkodó köszöntőket (Édes volt minékünk ide fáradoznunk; Kössünk szép koszorút szép Szűz Máriának!…) énekeltek. Minden nagyobb búcsújáróhelynek megvolt a maga énekköre, a szegediek pl. ún. havi (alsóvárosi búcsúra való), radnai (Máriaradna) és szentkúti (Pálosszentkút) búcsúsénekeket ismertek. Az ún. elköszönéskor külön alkalmi éneket (Eljött már az idő, ütött már az óra; Messze földről jöttünk hozzád…) mondtak, de a hazatérés énekei általában megegyeznek a búcsúra való menetel darabjaival. A búcsúsénekek otthoni, házi ájtatosságokon, templomi szertartások után is felhangozhattak; matyó földön hatottak a lakodalmi énekekre is. A búcsúsének a néphumor egyik céltáblája: tréfálkoznak pl. az andocsi búcsúsok hatkilométeres énekeivel, és a →mulatónóták között búcsúsének-paródiákat is találunk. A búcsú, a summázáshoz hasonlóan, az énekeknek országos, sőt nemzetközi szinten történő kicserélődésére ad alkalmat, stílusegységesítő és stílusképző hatása van. A búcsúsénekek váltakozó előadásmódja (előéneke, a diktáló minden sort előre énekel vagy kiált, s azt a nép megismétli) a zárt strófa föllazulását s a variálási lehetőségek megnövekedését segíti elő. Az anyagot zenei szempontból tudományosan még nem vizsgálták meg. – Irod. Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza (kiadta Bálint Sándor, Bp., 1942); Schram Ferenc: Bevezető népénekeinkhez (Bp., 1958).
Katona Imre–Szendrei Janka
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.