cimboraság: 1. a serdülőkorban kialakuló és a legénykorban kiteljesedő, a felnőttkorban felemlegetett pajtási viszony, amely nem annyira mély, mint a baráti kapcsolat (→baráti csoport, →leánybanda), de annál sokkal mozgékonyabb és szélesebb. Cimboraság létrejöhet közös munka, együttdolgozás, együttmulatás révén, de létrehozhatja az udvarlásban, összebeszélésben megnyilvánuló cinkosság, a közös gondok által teremtett bizalmas (nem baráti) viszony. Éppen ezért a cimboraságnak a barátsággal szemben van némi pejoratív jelentéstartalma is. Sajátos formája a katonacimboraság, amelyet az egy faluból valók otthonuk utáni vágyódása teremt, később pedig – megfordítva – az egy időben és kötelékben eltöltött szolgálat tesz katonacimborákká egészen távoli vidékekről származó embereket. – 2. a munkatársulás egyik speciális, kihalt, de szükségből mindig újratámadó formája. A szántásnál az elegendő igaerővel nem rendelkező jobbágyok állataikat összefogták egy eke elé, s így segítették ki egymást („cimborával szántó”, „cimborás”) (→egész eke). Az I. és II. világháború alatt és után a rekvirálások folytán állataikat veszített parasztok vagy a felszabadulás után földhöz juttatott új gazdák hasonlóan jártak el. A cimbora szó azonban ekkor, ebben az értelemben már kiveszett, csak a társulási forma maradt meg. – Irod. Makkai László: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században (Bp.–Gödöllő, 1957); Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711–1770 (Eger, 1958); Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században (Szolnok, 1968).
Németh Imre–Szabó László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.