csalétek, csali: horogra tett, halat csalogató táplálék. Növényi eredetű csalétkeket a békés, állati eredetűeket főleg a ragadozó halakra használják. A nyers tejes vagy főtt száraz kukorica, különböző lisztből készült tésztafélék (dunai molnárok!) újabban terjedtek el a népi halászatban, sokkal régibbek az állati eredetű csalétkek: a földi giliszta, kis hal, béka, lótetű – főleg harcsára –, újabban a szeméttücsök, sajt, túró stb. Hagyományos és kedvelt csalétek volt a kérészlárva, melyet bogárszedő vagy féregszedőbödönnel gyűjtöttek. Ez vaslemezből készült, alul szűkebb csonkakúp több méteres nyéllel. A szerszámot a víz alatti partszegélybe nyomták, a bádogcső telement sárral, amelyet a ladikba ütöttek, s belőle a kérészlárvát kiszedték. Ez minden halnak kedvenc csalétke. Bár sok más vizünkben is megfigyelték (pl. Polymitarcis virgo: dunavirág), legismertebb a tiszavirág (lat. Palingema longicauda), melynek lárvakora 3 évig tart a mederfalba fúrt lyukakban, aztán pár órás nászukra csapatosan rajzanak, amit tiszavirágzásnak neveznek. A víz felszíne tele van kérésszel, a halak a felszínen járnak és falják a lepkéket, a halászok pedig csak meregetik a halakat. Mű csalétkek a népi halászatban ritkán fordulnak elő. A sporthorgászat elterjedésével megszaporodott a fenékhorgászatnál használt csalétkek száma. Rák fogására romlott májat használnak. A csalit a vadászok is használják. (→ még: horgászat, →csalogató madár, →véghorog) – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).
Solymos Ede
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.