csemege: 1. bogyózott vagy bogyózatlan, megtört vörös szőlő, mustos →törköly. Egyéb elnevezése: csömöge, csömege, csamiga. A nyílt kádon erjesztésre előkészített zúzott szőlő (→szőlőzúzás) a balkáni eredetű vörösborkultúra területén (főként a D-Dunántúlon, a Sárközben és a Duna–Tisza közén) ismeretes. Nyelvészeti szempontból is valószínűsíthető a csemege délről történt átvétele (a szlovén lőre jelentésű čmiga-ból), s észak felé terjedése is (magyarból a szlovák čemega). A német eredetű szőlőművesek a csemegét mint bogyózatlan törkölyös mustot Maische néven tartják számon a Ny-Dunántúlon. (→vörös bor) – 2. csemegeszőlő: az elmúlt száz évben a parasztgazdaságokból egyre nagyobb mennyiségben piacra kerülő étkezési szőlő. Az állani való, eladni való, szép, gyöngyszőlőt venyigéstől akasztják fel a kamrában (borsodi Hegyközben: csengettyű, csingelő). Függőleges ágkarón, szőlőtartópálcán (Dunántúl) vagy vízszintes rudakon való tárolása is általánosan ismert. A csemegeszőlő intenzív kultúrája alakult ki Gyöngyös és Kecskemét környékén a filoxéravész után. Kialakulásában a paraszti termesztési tapasztalatoknak jelentős szerepe volt. (→ még: szőlő) – Irod. Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai (Népr. Ért., 1957); Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre (Ethn., 1960); Kozma Pál: Csemegeszőlő (Bp., 1968); Kiss Lajos: Hatvanhét szómagyarázat (Bp., 1970).
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.