csizmás kandúr, a

Full text search

csizmás kandúr, a: tréfás hősmese, másodlagosan népszerű tündérmese. Cselekménye: szegény legény egyetlen tulajdona (öröksége) egy macska (róka, kakas, csóka, ürge; hálából szegődik hozzá, mert enni adott neki vagy mert a vadászoktól megmentette). A hős meg akar nősülni, a csizmás kandúr vállalkozik rá, hogy feleséget szerez: nagy csorda nyulat, rókát, farkast (réz-, ezüst-, aranygolyót) visz a királynak, mondván, hogy ezt gazdája, Csihán királyfi (Fótonfót vagy Rogozsin király) küldi ajándékba. Megkéri, s oda is ígérik a királykisasszonyt abban a hiszemben, hogy gazdag ember a kérő. Útban a király kastélya felé csizmás kandúr azzal a mesével, hogy gazdája beleesett a sárba (kifosztották a rablók), jövendőbeli apósától fényes ruhákat hoz számára, s megtartják a lakodalmat. Egy idő múlva a király (királykisasszony) látni kívánja veje (férje) gazdagságát. Útnak indulnak. A csizmás kandúr előre szalad, s egy gazdag úr (természetfeletti lény) pásztorait ráveszi, hogy magukat s a rájuk bízott jószágot a hős tulajdonának mondják. A gazdag urat csellel elpusztítja, s az ifjú párt bevezeti annak kastélyába mint urának tulajdonába. Csizmás kandúr hogy a hőst próbára tegye, halottnak teteti magát. Kivetik a szemétre. A macska „feltámad” és emlékezteti urát egykori szegénységére. A hős megígéri, hogy életében és holta után is a legnagyobb tiszteletben fogja részesíteni (AaTh 545B). Igen kedvelt, mintegy 20 változatban számon tartott mesénk. Perrault meséjén kívül – az ő leleményének tartják a macska csizmáit – még számos redakció ismert nálunk. A legtöbb változatot a népi mesemondó jóízű humora és a lokális elemek sokasága jellemzi. A mese Eurázsia-szerte közkedvelt, már Straparola (16. sz.) és Basile (17. sz.) is felvette gyűjteményébe, s európai gyarmatosítók közvetítésével eljutott Amerikába és Afrikába is. Monográfiája nem készült. ( még: hálás halott, a; zsoltáréneklő madár, a). – Irod. Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1954); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II. Pécs, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Delarue, P.–Tenèze, M.-L.: Le conte populaire français (II., Paris, 1964); Erdész Sándor–Halmos István–Kovács Ágnes: Ruszkovics István meséi (Bp., 1968; MNKF 4.).
Kovács Ágnes

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi