csoporttudat: gondolata E. Durkheimtől származik, aki „kollektív tudat” fogalommal foglalta össze azoknak a nézeteknek, érzelmeknek összességét, amelyek egy adott társadalom tagjainak többségénél megtalálhatók, és csak a társadalomban való együttélés alapján magyarázhatók meg. Tőle eltérően idealisztikus módon önállóan létező „csoportlelket”, csoporttudatot, „tömeglelket” tételezett fel számos társadalomtudós, s szellemtörténeti társadalomelméleteikben központi helyet kapott ennek hatása (pl. G. Le Bon, O. Spengler, L. Frobenius). A marxista szociálpszichológia elveti a csoporttudat szubsztanciává emelésének idealista felfogását, és a szociálpszichológia tárgyának a csoport viszonyai között a személyiség síkján lezajló pszichikus jelenségek tanulmányozását tartja, hangsúlyozva, hogy a csoportnak mint egésznek mások a jellegzetességei, mint az egyéneknek, amelyek alkotják, de ennek nem valamilyen önálló (és a valóságban nem létező) csoporttudat az oka, hanem az egész és rész dialektikus viszonya, amelyben a csoport és tagjai állnak. – Irod. Durkheim, Emile: A szociológia módszere (Bp., 19242); Csoportlélektan (szerk. Pataki Ferenc, Bp., 1969).
Sárkány Mihály
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.