Csudahalott, Görög Ilona: klasszikus →ballada. Témája szerint a gazdag legény többféle próbálkozás után magát halottnak tetetve csalogatja magához kedvesét. Ez a téma Európa-szerte ismert, de alaptípusai igen különbözőek. Magyar változatai Erdélyből, Moldvából és Nyitra környékéről kerültek elő. A szép (Görög) Ilonáért versengő legényt az anya különböző varázslatos dolgokkal (csudamalom, ezüst-arany malom, ezüst-arany híd, pénzontó malom, csudatorony, kő-kiskert, erős vashíd) csalogatja. Miután a lányt egyikkel sem tudják megnyerni, tetszhalottként ér célt a legény:
Láttam én halottat, de ilyent sohase,
Kinek az ő lába felszökőleg álljon,
Kinek az ő karja ölelőleg álljon,
Kinek az ő szája csókolólag álljon.
A téma újkori megfogalmazásaiban a zárdába vonult lányt (pl. német balladában) hasonlóképp tudja a legény kicsalni és magával vinni. Az európai összehasonlító anyag alapján elmondható, hogy a mi balladánk részben északi rokonságot sejtet. A csudamalmot a kutatók a Kalevala-beli szampóval hozzák összefüggésbe. Másrészt ez a balladatéma a déli mondakörhöz kapcsolódik, amennyiben az elérhetetlen szép nőért való küzdelmet ábrázolja. Mindenféleképp balladaköltészetünk legrégiesebb rétegéhez tartozik. A ballada művészi feldolgozását Kodály Székelyfonó c. daljátékában találjuk. – Irod. Child: English and Scottish Popular Ballads (Boston, 1954); Meier, J.–Seemann, E.: Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien (Berlin, 1957); Vargyas Lajos: Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad (Bp., 1967); Ortutay Gyula–Kriza Ildikó: Magyar népballadák (Bp., 1968).
Kriza Ildikó
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.