dallamdíszítés, cifrázat, ékesítés, figuráció, ornamentika: a dallamhang színesítése vagy kiemelése jövevényelemek hozzáadása, vagy a dallamhang felaprózása, mozgékonyabbá tétele által. Minden népzenei területen ismert jelenség, a →dallamvariálás egyik eszköze. Az inkább horizontális irányú dallamdíszítésben megkülönböztetünk a) a hang elé- vagy mögécsapó, továbbá azt körülkanyarító, b) a dallamhangot aprózó vagy vibráltató, lebegtető dallamdíszítést, a vertikális irányúban, c) a főhangot felhangjaira bontó tört akkord formájú és d) a meghatározatlan hangmagasságú rácsapó préselt hangokból álló dallamdíszítést. Mint a vertikális dallamdíszítés fixálása, díszítő funkciója szerint ide tartozik e) a primitív →többszólamúság is. Az a) és c) csoportbeli dallamdíszítés mint mondatrészeket jelző, önállósodó záróképződmény (interpunkciós melizma) már az átmenetet jelzi a →melizmatikus dallamstílushoz; ebben még éppen úgy a kezdő típusvizsgálatnál tartunk, mint a →gregorián melizmatika terén. A népzenei dallamdíszítések nagy része a műzenékbe is felszívódott, ill. onnan kölcsönződött. Énekelt és hangszeres dallamdíszítési formák általában szoros összefüggéseket mutatnak. Európa sok népzenéje ma is őrzi a dallamdíszítés gyakorlatát (kelták, spanyolok, franciák, olaszok, balkániak, DK-i magyarok, ukránok, grúzok stb.). A hegyvidékek dallamai Skandináviától az Alpokon át DK-Európáig törtakkordos rendszerű dallamdíszítésben gazdagok. Mind a vokális, mind a hangszeres dallamdíszítés különleges technikai jártasságot követel; mint tudatos készség, könnyen túlzásba is csaphat, ezért Európa minden zenetörténeti korszakában voltak ellenzői. A népzenére a felvilágosodás járt a legnagyobb veszéllyel: a 19. sz. népdalgyűjtői éppoly felelősek a dallamdíszítés visszaesésért, mint a korabeli egyházi vezetők és kántorok, akik nem is tudták, hogy egyben az énekek érzelmi súlypontjainak kiemelésétől (vagyis az átélés fontos eszközétől) fosztják meg az énekeseket. Ezt a szerepet az újkori énektechnikában a dinamika vette át, de jó olasz énekesek ma is cifrázva emelnek ki érzelmileg telt dallampontokat. A dallamdíszítés Európában a gregoriántól a klasszicizmusig és romantikáig minden stíluskorszakban kialakult rendszert mutat, melynek sok közös vonása van a népzenével. Dallamdíszítésben legszegényebbek a recitatív-rokon műfajok. Az Európán kívüli műzene a dallamdíszítést még kötelezően műveli. – Irod. Lach, Robert: Studien zur Entwicklungsgeschichte der ornamentalen Melopöie (Leipzig, 1913); Szabolcsi Bence: A melódia története (Bp., 1957); Dadelsen, Georg von: Verzierungen (Die Musik in Geschichte und Gegenwart, XIII., Kassel, 1966).
Rajeczky Benjamin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.