dallamszerkezet, dallamforma, dallamépítkezés
dallamszerkezet, dallamforma, dallamépítkezés: az az egység, mely a dallam lefolyása alatt az egyes dallamvonalakból kialakul. Azok a hatótényezők, melyek ezt az „egységet a többféleségben” (Hugo Riemann) megvalósítják: az 1. ismétlés, 2. módosulás, 3. különbözőség és 4. az ellentét. A nyílt és zárt formák csoportjai már a szövegek alapján is elkülönülnek: az előbbiek kötetlen terjedelműek, szabadon növekednek új sorokkal, míg az utóbbiak nemcsak a sorok számában határoltak (strófa), hanem azokon belül a szótagok számában, a kötött nagyobb formák pedig a strófák számában is. A soroló nyílt formák (pl. litánia-típus) a gyermekjátékok és szokásdallamok révén a kései fejlődési fokon is tovább hatnak, erősebben, mint a rövidebb periódusokhoz kötött zárt formák (énekes játékokban gyakran együtt is szerepelnek). A nyílt sorolásból a megismétlődő refrének szabhatnak többé-kevésbé egyenletes szakaszokat. A zárt formák száma szövegileg főként a rím bekapcsolódása óta szinte beláthatatlan; a dallamszerkezeteké azoknak megfelelően növekszik (bár a dallamstrófák nem esnek egybe szükségszerűen a szövegstrófákkal, pl. DK-Európában a dallamstrófa gyakran átnyúlik a következő szövegstrófába, ill. fordítva; a középkori szövegstrófák jó része más rendben hozza a sorokat szövegileg és másban dallamilag). A strófa felépítését betűkkel jelezzük (szöveg- és dallamstrófa együttes bemutatásához kétféle betűtípust használunk). A zártság legfeltűnőbb az ún. architektonikus típusokban, melyeknek kezdő- és zárósora azonos dallamú. (A magyar anyagban ez az új stílus jellemzője a régivel szemben.) Ny-Európa a középkor óta kitűnik a K-tel szemben több strófafajból kombinált nagy szerkezeteivel. Ilyeneket Ny-i hatás nyomaiként szokásdallamainkban találhatunk (bölcsőske, betlehemesek, felvidéki menyasszonybúcsúztató stb.). – Irod. Gennrich, Friedrich: Grundriss einer Formenlehre des mittelalterlichen Liedes (Halle, 1932); Kodály Zoltán: A magyar népzene (Bp., 1937); Müller-Blattau, Joseph: Form (Die Musik in Geschichte und Gegenwart, IV., Kassel, 1955); Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok (I–II., Bp., 1961).
Rajeczky Benjamin
