doromb, dorombér: idiofón hangszer (→népi hangszerek). Hangjának erősítését és természetes hangsorának képzését a játékos szájürege végzi. Eredetileg, mint ma is Ázsiában és Óceániában, bambuszból készítették. Az európai típusú, közte a magyar doromb fémből készül. Két fő része: egy patkószerűen görbített, párhuzamosan összeszűkülő szárú fémkeret és egy vékony, keskeny acélnyelv, mely egyik végével a keret közepéhez van forrasztva. A nyelv a szárak között, azokkal párhuzamosan halad; kissé elhegyesedő szabad vége a szárak végénél, a keret síkjára merőlegesen be van hajlítva. A dorombkészítés nálunk régen vándor cigánykovácsok mestersége volt. – A hangszer átlagos hosszmérete 4–6 cm; keretének legnagyobb átmérője 3–5 cm. Alaphangja (kis) c körül van. Természetes hangsorából dallamképzésre a 6. és 7. felhangtól felfelé levő hangokat használják. Sikerültebb példány felhangjaiból két összefüggő oktávot is meg lehet szólaltatni. Az állandóan szóló alaphang mellett legerősebben az a felhang szólal meg, amelyre szájüregét a játékos ráállítja – ugyanolyan elven, mint amikor dallamot fütyülünk. Dorombjáték közben nem kell dúdolni; a hangmagasságot a szájüreg tágítása vagy szűkítése (a nyelv-segítségével), a hangerőt pedig elsősorban a pengetés erőssége befolyásolja. Ez utóbbit a szájon át történő, nem túlságosan erős lélegzéssel intenzívebbé lehet tenni. 70–80 évvel ezelőtt a dorombot falvainkban általában házaló kereskedők, hulladékgyűjtők, vásári bazárosok terjesztették. Leginkább gyerekek, főleg nagyobb leánygyerekek használták →hangadó játékszerként. Országos elterjedettségének nyomait ma is megtaláljuk. Európa-szerte a 14. sz.-tól kezdve gyakran emlegetik. Nálunk egyértelműen rávonatkozó adatokról a 18. sz.-tól kezdve tudunk. Szerepel a „Tzigányokról szóló históriá”-ban és Gvadányinál is. – Irod. Sachs, Curt: Reallexikon der Musikinstrumente (Berlin, 1913, új kiadás: 1964); Bartók Béla: Összegyűjtött írásai (I., Bp., 1966).
Doromb
Sárosi Bálint
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.