Duna–Tisza-köze: a Duna és a Tisza közötti sokarcú táj összefoglaló, a földrajzi szakirodalomból származó újabb keletű (19. sz.) neve. Régi megjelölése →Két víz köze volt. Peremterületei folyó menti, mély fekvésű, ártéri, ártérszéli jellegűek (→Dunamellék, →Kalocsai Sárköz, →Tisza mente). Belseje északon homokos hátság (→Homokság), délen löszös vidék (→Bácska). A honfoglalás óta megült terület. Lakói a középkorban magyarok voltak, akik közé →kunok települtek. A kun szállások igazgatási autonómiát élveztek, és egykori területeik nyelvi beolvadásuk után is a 19. sz. utolsó harmadáig megőrizték különállásukat (→Kiskunság). Paraszti lakossága, mezővárosi polgársága élénk fejlődésű volt a 14–15. sz.-ban. Ennélfogva a késő középkor legfejlettebb mo.-i vidékei közé számított. A paraszti föld- és pusztabérletek, a kaszás aratás, a szénaszerű gabonakezelés, a paraszti kályhás-kemencés lakóház korai előfordulásait tartja számon területéről a szakirodalom. A hódoltság során egyes reliktumait kivéve (→Háromváros) népessége nagy részben elpusztult vagy elmenekült. Újranépesedése részben földesúri, részben kamarai telepítésekkel, részben spontán paraszti kirajzásokkal a 18–19. sz. folyamán tartott, ami egyben az elvadult természeti körülmények megváltoztatását is maga után vonta. (A homok megkötése – szőlészetének kifejlődése.) Benépesítésében a kontinuus, de kiegészült, újra virágzásnak indult reliktumok (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas, Szeged stb.) lakosságán kívül részt vettek K-dunántúli, baranyai, valamint kisalföldi prot. közösségek (pl. Cegléd), jászsági (pl. Kiskunfélegyháza), felföldi r. k. csoportok, ill. délen délszlávok, főleg szerbek, akik már a középkor végétől kisebb-nagyobb rajokban megjelentek. A 18. sz. folyamán jelentős létszámú német és szlovák csoportot is letelepítettek a Duna–Tisza közére. A 18. sz. derekától feltöltődött hódoltsági magyar vidékről is érkeztek nagy létszámban kolonusok (pl. a →Nagykunságból). Reliktumai, hacsak jelentősebb más vidékről felülrétegeződés nem érte őket, a D-i „öző” nyelvjárásterülethez tartoznak. Felföldi eredetű magyarjai ún. „palócos” nyelvjárást őriznek. – Irod. Erdei Ferenc: Futóhomok (Bp., 1937).
Filep Antal
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.