égben járás, égben járás keresztvízért: samanisztikus alapmotívumú szinkretikus →hazugságmese, parodisztikus túlvilágjárás, bolondmese. A hős →égig érő fán (szalmaszálon, káposztakóró létrán, korpakötélen stb.) felmászik az égbe. Ott rendkívüli dolgokat tapasztal. Közben a fát kivágják (a szalmaszál elég, a létrát a kecske megeszi), kénytelen korpából (pelyvából) font kötélen lejönni. Egy egér elrágja a kötelet. Leesik. (AaTh 1889K BN 1961**A 5, 8, 12, 14, 17.) Folytatása rendszerint AaTh 1882: Belefúródik a földbe. Hazaszalad ásóért és kiássa magát. Vagy AaTh 1962 VI. (→apám lakodalma-részlet): Vízbe csubban bele. Annyi halat ver ki, hogy egy falu három hétig hordja, s nem képes elhordani. Végül egy mezítelen cigánypurdé a kebelébe hányja és elszalad vele. A motívum előzménye gyakran „A megreparált ló” (AaTh 1889P): A hős lova kettészakad. Faszegekkel összeszegezi (fűzfavesszővel összekötözi, összecövekeli). A lóból égig érő fa nő. A hős azon mászik föl az égbe. A motívumnak és különböző kombinációinak 17 magyar változata ismeretes. A nemzetközi katalógus a magyaron kívül német és orosz változatokat tart számon. Az égben járás keresztvízért típusnak „apám (öregapám) keresztelője” is lehetne a címe az „apám lakodalma” típus analógiájára, a változatok azzal nemegyszer kontaminálódnak is: Mikor a fiú apja (öregapja) születik, ő már felnőtt ember (AaTh 1962 I.). A bába (öreganyja, a pap) elküldi őt a mennyországba keresztvízért (keresztnévért, keresztanyáért). Torzsából rakott létrán (magas fáról égig növő tökindán, kappanháton, korpakötélen stb.) feljut a mennyországba, Szent Pétertől kap keresztvizet. Korpakötélen jön le. A kötelet egy egér elrágja, leesik. Hazaszalad ásóért, kiássa magát (AaTh 1882) és szerencsésen megérkezik a szenteltvízzel (keresztnévvel stb.) (MNK 1889K1). A mesének 9 változata ismeretes a magyar nyelvterület déli részéből és a Palócföldről. Idegen nyelvű változatokról nem tudunk. (→templom a pokolban – pokol kapujában; „A cigány égben és pokolban”: AaTh 800) – Irod. Kovács Ágnes: A bolondmesék típusmutatója (Kézirat az MTA Népr. Kutatócsoport Adattárában); Banó István: Baranyai népmesék (Bp., 1941; UMNGy II.); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.