Eldorádó <spanyol: el dorado ’aranyozott’, átvitt értelemben ’aranyország’>: a →hazugságmesék és a →vőfélyversek képtelen jólétének színhelye. Itt kolbászból fonják a kerítést, az utcán sült malacok szaladgálnak késsel és villával a hátukban, a levegőben sült galambok repkednek, a folyókban tej és méz folyik, a legrestebb ember lesz a király stb. (AaTh 1931; →cigányok temploma, a: AaTh 1932)., Szabolcs-Szatmár m.-i mesemondóink: Ámi Lajos, Görbedi István és Ruszkovics István ismertek erről a csodálatos országról egy hosszú verses mesefélét is, mely minden bizonnyal egy a bőséges lakodalmi asztal felett elmondott tréfás, képtelenséget képtelenségre halmozó vőfélyversezetnek lehetett része. A mesés gazdagságú, a D-amerikai spanyol hódítók elképzelése szerint drágakövekben és arany-ezüst kincsekben bővelkedő ország az egész európai folklórban, de az irodalomban is jól ismert, népi motívumkincse elsősorban az evés-ivással kapcsolatos gazdag fantáziáról, ill. az egykorú helyi konyha maximális lehetőségeiről ad jó képet (Arkádia, Schlaraffenland, János pap országa). – Irod. Kovács Ágnes: A bolondmesék típusmutatója (Kézirat az MTA Néprajzi Kutatócsoport Adattárában); Turóczi-Trostler József: János pap országa (Magyarságtudomány, 1943); Zsoldos Jenő: Eldorádó (Magy. Nyelv, 1968).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.