emberkereskedő, emberhajcsár, embervásárló, ügynök: a vállalkozó megbízottja, aki különféle (főként építőipari és mezőgazdasági) idénymunkára személyes tárgyalás útján embereket toboroz. Sok esetben ő maga is →alvállalkozó volt, aki a toborzás után munkahelyi felügyelővé (→munkavezető) alakult át (innen a kettős jelentésű emberhajcsár elnevezés), de konjunkturális időkben legalább ennyi volt a hivatásos toborzó ügynök, aki csupán emberek felhajtásából élt. A toborzók egy része vállalati alkalmazásban dolgozott, a többség azonban magánközvetítő volt; ez utóbbiak követték el a legtöbb visszaélést, nemcsak a munkásokat, hanem még a vállalkozókat is igyekeztek kijátszani egymás ellen. A toborzás során a munkaadók élvezték a szabad verseny előnyeit, a munkások azonban nem: a kereslet-kínálat törvényei szerint bocsátották áruba munkaerejüket. Az ügynökökre inkább a munkaadónak volt szüksége, élelmes →munkanézők és →bandagazdák ki is tudták őket küszöbölni. A sok becsapás és szemérmetlen kizsákmányolás miatt mindig is éles harc volt a munkások és az emberkereskedők között, ez utóbbiak közül nem is egy életével fizetett mohóságáért. Nekik ugyanis a költségtérítésen túl a toborzott munkások számának megfelelő jutalék volt legfőbb jövedelmük, de emellett előleg, utazási és egyéb költség címén is sápot szedtek a munkásoktól. Tevékenységüket a különféle tömegszervezetek (Földmunkások Országos Szövetsége, Földmunkások Vállalkozó Szövetsége stb.) és a hatósági munkaközvetítő hálózat kiépítése igyekezett korlátozni, de kevés eredménnyel. (→ még: vándormunkás) – Irod. Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp., 1939); Katona Imre: Vándormunkások toborzása a kapitalista Magyarországon (Ethn., 1958).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.