erdei szállás: ártéri tájak, vizek melletti erdős háton kialakított állatteleltető hely (→telelő). A →tartozéktelepülés egyik formája. Legfontosabb építményei: az →akol, valamint az emberi tartózkodásra szolgáló kunyhó. A jelentősebb erdei teleltetőhelyeken állandóbb istállót is építettek. Az erdei szállások kis területű kertecskék voltak, amelyek füzérszerűen vagy méhsejtszerűen kapcsolódtak egymáshoz. Birtoklásuk a 18. sz.-ban még nem jelentette a szálláshely földjének és fáinak tulajdonjogát, csupán a régi szokásjog alapján biztosított folyamatos használati lehetőséget. Az első foglalásból származó szálláshasználati jogot adták-vették. Az erdei szállásoknak különösen a Duna mo.-i D-i szakaszának árterületein volt nagy jelentősége a 18. sz.-ban és a 19. sz. első felében. – Valószínűleg voltak Mo. más vidékein is erdei szállások, de ezek részletes és alapos feltárását még nem végezte el a néprajztudomány. A Duna melléki ártéri szállásoktól sok vonatkozásban különböztek, de tulajdonképpen mégis erdei szállásoknak tekinthetők a debreceniek 17–18. sz.-i erdei állatteleltető helyei. – Irod. Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása (Föld és Ember, 1929); Andrásfalvy Bertalan: A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig (klny., Bp., 1970).
Bárth János
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.