esküvő
esküvő: az egyházi házasságkötés szertartása, amelynek neve utal a → házasságra lépő felek egymás iránti hűségesküjére, amely hazánkban speciális szokás. Hitnek, hitlésnek is nevezik. Az esküvő a → lakodalom napjának délelőttjén szokott végbemenni, s a régiesebb szokás szerint a → menyasszony és → vőlegény → násznépe külön vonult fel az esküvőre, gyakran miután a vőlegény küldöttsége a menyasszonyt kikérte; az esküvő után mindkét násznép saját → lakodalmas házához tért vissza. Az újabb, rövidített lakodalomban a menyasszonyt az esküvő után már a vőlegény házához kísérik. Az eskető papnak sütemény- és italajándékot szoktak vinni. Az esküvő után a templom előtt – e században már ritkán – paptáncot járt a két násznép és a → hívatlanok. (→ még: házasságkötés szokásköre) – Irod. Sohm, R.: Das Recht der Eheschliessung (Weimar, 1875); Reiner János: Az egyházi házasságkötési jog történelmi alapja (Bp., 1903); Szendrey Ákos–Szendrey Zsigmond: Lakodalom (IV. A magyarság néprajza, Bp., 1941–1943); Van Gennep, Arnold: Manuel de folklore français contemporain (I–II., Paris, 1946); Lakodalom (III., A Magyar Népzene Tára, 1955–1956).
Kecskeméti református esküvő
(1781. Rajzolta és festette Georgius Petrus Herczeg)
Esküvő (Palócföld)
Györgyi Erzsébet
