etnográfia <gör. ’nép’+’írás’ szóból>
etnográfia <gör. ’nép’+’írás’ szóból>: a → néprajz egyik nemzetközileg ismert és használt elnevezése. Jelentéstartalma nem egyértelmű, gyakran még egy nyelvterületen belül sem. A világ nagy részén csak a leíró néprajzot értik rajta, s ha egyáltalán használják, akkor az → etnológia egy részének tekintik. Közép-Európában egy időszakban etnográfián az európai néprajzi kutatást értették, ellentétben az Európán kívüli vizsgálatokkal, amelyet etnológiának neveztek. Svédo.-ban ennek a fordítottja szokásos. A SZU-ban az etnográfia a néprajzi kutatás minden részét magában foglalja, a leíró és elemző vizsgálatokat egyaránt, területi megkötés nélkül, kivéve a népköltészet (itt: folklór) körét, amelyet az irodalomtörténethez kapcsolnak. Többé-kevésbé szinonim értelemben használatos az etnográfiával német nyelvterületen a Volkskunde, Völkerkunde, angolszász országokban az anthropológia, folk-lore, folk life studies, neolatin területen a folklore, laographie, szláv nyelvterületen a cseheknél národopis, lengyeleknél ludoznawstwo, oroszoknál régebben narodovedenie. – Mo.-on jelenleg az etnográfia legáltalánosabban használt értelemben magában foglalja a néprajztudomány egészét, a tradicionális jellegű, anyagi, szociális és szellemi műveltség teljes vizsgálatát, függetlenül a kutatott területtől. A marxizmus felfogása szerint nem létezik tisztán leíró tudomány, elszakítva a törvényszerűségekkel foglalkozó vizsgálatoktól. Így az etnográfiával teljesen azonos értelmű az etnológia. Nálunk ennek részét képezi a folklór, a szociális és kulturális antropológia is. Előfordul azonban ettől eltérő szóhasználat, illetve értelmezés, a fentebb felsorolt lehetőségek valamelyik változata. – Irod. Gennep, A. van.: Manuel de folklore français contemporain (I. Paris, 1943); Erixon, S.: Európai ethnológia (Ethn., 1944); Volkskunde. Ein Handbuch zur Geschichte ihrer Probleme (Hrsg. v. Gerhardt Lutz, Berlin, 1958); Hultkrantz, A.: General Ethnological Concepts (Copenhagen, 1960).
Barabás Jenő
