falusi használati közösségek: ezek a község tulajdonát képező területeken régi szokás szerint alakultak igen változatos tartalommal. Legfontosabb volt a közös legeltetés, amelynek szabályait a községi képviselőtestület határozta meg. A legeltetés csak közös csordákban, nyájakban, falkákban, csürhékben és ménesekben történhetett. A hasznosítást és a célszerű gazdálkodást az illetékes közigazgatósági hatóság ellenőrizte (1894 : XII. törvény). A faluvégi területeken közös célokra ugyancsak meghagytak földeket; a község bármely lakosa az ily páskum- vagy páskomokon apró baromfiát legeltethette, onnan háztapasztáshoz földet hordhatott, homokot termelhetett, vályogot vethetett (Szilágyságban: falu szabadja), sőt esetleg abba fákat is ültethetett s azokat saját javára értékesíthette. Hasonlóan közös használat jellemezte a községi kutakat, a község erdejét. – Irod.Magyar magánjog (V., Bp., 1942).
Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.