felesjuhászat, felestartás, részes juhászat: Az a juhtartó paraszt, akinek legalább 200–300 saját juha volt (→magatarti juhászat), de lakóhelyén birtoka után elegendő legeltetési lehetősége (→legelőjog) nem volt, az Alföldön általában három évre elszegődött állataival egy fölös legelővel rendelkező nagygazdához, régebben földesúrhoz. A legelőtulaldonos biztosította a legelőt, a téli takarmányt, épületet mind a juhász családjának, mind állatainak, ezenkívül fizetett a pásztornak még →kommenciót is. A szerződés lejártakor megfelezték az eredeti állatállományt és az addigi szaporulatot. A szerződés évei alatt a gyapjú és a tejhaszon is feles volt. Máshol, pl. a magyar népterület. É-i részén a szerződés csak két évre szólt, a részesedést mégis felezték. Néhol csak egy évre szerződtek, a csak ennek hányadában adtak át a kitartásért állatot. Azok a juhtartó gazdák és juhászbojtárok, akik juhukat nem tudták máshol elhelyezni, ugyancsak átadták 2–3 évre felestartásra magatarti juhászoknak. Ezzel is biztosíthatták későbbi önálló nyájuk létrejöttét. A feleség segítette a juhtartó gazdák, önmagukról gondoskodó juhászok megélhetését, hozzájárult a fölös legelők kihasználásához, a juhtartás, gyakran a merinói juh (→juh) elterjedéséhez. Más állatfajták esetében ez a tartásmód csak rendkívüli esetekben, pl. az 1791-es és az 1863-as aszályos években fordult elő, amikor pl. a Rétközben az odahajtott lovakat és szarvasmarhákat felesben tartották ki. Az alföldi mezővárosokban tanyákra adtak ki felestartásra anyakocát, valamint kotlót fiastól is. – Irod.Paládi-Kovács Attila: A keleti-palócok pásztorkodása (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1965); Nagy Gyula: Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán (Népr. Közl., 1968); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, 1970).
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.