Felsőőrség, Felsőőr vidéke, Felsőőri népsziget

Full text search

Felsőőrség, Felsőőr vidéke, Felsőőri népsziget: a történeti Vas m. Rábán túli területén, az Árpád-kori gyepü vidékén a Pinka völgyében fennmaradt magyar településcsoport, nyelvsziget neve. A 20. sz. elején Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget és Jobbágyi községek tartoztak hozzá. Egykor határbiztosító magyar lakosságú települések hosszú sora kísérte a Rábán túli országszélt. Erre vallanak az Őr-, Őri- összetételű, Lő-, Lövő tagú, és a Szem, Szemes, Kolozs településnevek is. Jelentékeny vasfeldolgozó-szolgáltató népessége is volt, amire a gyér okleveles nyomokon kívül régészeti leletek, valamint szintén helynévi adatok alapján lehet következtetni (Vasverőszék, Tömörd stb.). A vidék lakosságában az Árpád-kor végétől növekvő arányban jelentek meg az osztrák területről beköltözők. A hódoltság alatt néhány hadjárat alaposan megtizedelte a középkori lakosságot, akiknek száma a határőrelemek szabadalmainak megvonása, korlátozása miatt is csökkent. A németek mellett a török elől menekülő horvátok is részt vettek a népesség-veszteség pótlásában. A reformáció során részben az ev., részben a ref. irányzatokhoz kapcsolódtak. Mint kiváltságos közösséget, az ellenreformáció kevéssé tudta megközelíteni, bár vannak r.k. lakosai is. Közösségeik struktúráját az egykori territoriális kisnemesi jelleg befolyásolta. Gazdálkodásuk a sajátos szubalpi környezetben alakult ki, jelentékeny állattartásuk mellett nem elhanyagolható irtásos szántóművelést fejlesztettek ki. Népköltészeti és folklóranyaguk az utóbbi években válik ismertté. A trianoni békeszerződés óta Ausztriához tartozik mint Burgenland része. – Irod. Imre Samu: Felsőőr helynevei (Debrecen, 1940); Imre Samu: A felsőőri földmívelés (Debrecen, 1941); Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget (Bp., 1942); Gaál Károly: Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19, und 20. Jahrhundert (Wien, 1969); Imre Samu: Az ausztriai (burgenlandi) magyar szórványok (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1973); Seper, Karl: Unterwarter Heimatbuch. Geschichte, Kultur und. Wirtschaft einer südburgenländischen Gemeinde (Graz, 1976).
Filep Antal

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi